Kerülik a nemzetközi befektetők a német ingatlanügyleteket, visszahúzódnak az évtizedek óta legnagyobb válságát élő piacról, ami tovább súlyosbíthatja Európa legnagyobb gazdaságának gondjait.
A BNP Paribas Real Estate adatai szerint az első negyedévben külföldiek vették meg a német kereskedelmi ingatlanok 35 százalékát – kevesebbet, mint 2013 óta bármelyik évben. A koronavírus-járvány előttihez képest 70 százalékkal estek vissza az eladások.
Németország kezd ismét „Európa beteg embere” lenni, mint az 1990-es évek végén, és az ország legnagyobb ingatlanfejlesztője, Kurt Zech szerint a piac mindaddig küszködni fog, amíg a külföldi befektetők vissza nem térnek.
„Az amerikaiaknak kell visszajönniük. Amikor a világ Blackstone-jai, BlackRockjai, Morgan Stanley-jei és Carlyle-jai vásárolnak a német piacon, azt mások is észre fogják venni, és akkor mindannyian tudni fogjuk, hogy elértük a mélypontot, innen már felfelé vezet az út” – nyilatkozta a Reutersnek.
Az alacsony kamatok, az olcsó orosz energia és az erős gazdaság évekig pörgette a német ingatlanszektort, amely évente 730 milliárd euróval járult hozzá a GDP-hez,
ez a teljes kibocsátás mintegy ötöde – emlékeztetett a hírügynökség.
Ennek a fellendülésnek azonban vége lett, amikor a féktelen infláció arra kényszerítette az Európai Központi Bankot (EKB), hogy gyorsan megemelje a hitelfelvételi költségeket. Az ingatlanfinanszírozás elapadt, az ügyletek ritkultak, a projektek elakadtak, a nagy fejlesztők csődbe mentek, bankok inogtak meg. Az ágazat Berlin beavatkozását kérte.
A kereskedelmi ingatlanok ára 2023-ban 10,2 százalékkal, 2024 első negyedévében további 9,6 százalékkal zuhant, és a VDP bankszövetség szerint a bajoknak még koránt sincsen vége.
Németország volt a stabilitás világítótornya Európában, özönlöttek ide az emberek, hogy ingatlant vásároljanak. Most viszont köhög a gazdaság motorja, javításra szorul. Már nem az a csillogó újdonság, amit a befektetők akarnak
– foglalta össze Carsten Brzeski, a holland ING Németországgal foglalkozó vezető közgazdásza.
Voltak évek, amikor a németországi piac zömét kitevő kereskedelmi ingatlanok felét a külföldiek vásárolták meg – ez esett le tavaly 37, az első három hónapban pedig 35 százalékra.
Bár a magas kamatlábak egész Európában és világszerte is súlyosan érintették az ingatlanszektort, Németországban különösen kritikussá vált a helyzet, ott a legrosszabb a hangulat a szektorban.
Egy neve elhallgatását kérő fejlesztő elmondta a hírügynökségnek, hogy elhagyni tervezi Németországot más piacok, például az Egyesült Királyság kedvéért, ahol erősebb a befektetői érdeklődés, és a várakozások szerint hamarabb talpra áll az ágazat.
A magas energiaárak, a gyenge globális kereslet, a nettó zéró gazdaságra való átállás okozta zavarok és a növekvő kínai verseny az egész német gazdasági modell létjogosultságát megkérdőjelezi.
Sok vállalatvezető szerint közel áll az összeomláshoz a történelmileg erős német ipari bázis.
A közgazdászok tanácsa a múlt héten visszavágta a növekedési kilátásokat, arra számít, hogy a német GDP alig fog bővülni az idén, és Olaf Scholz kancellár is elismeri, hogy „precedens nélküli kihívások” állnak az ország előtt.
Az is problémát jelent Németország esetében, hogy nincs egy olyan domináns nagyváros, mint London vagy Párizs, ami eltántorítja a befektetőket, akik az ilyen helyeket keresik.
Ráadásul a német ingatlantulajdonosok próbálják
úgy túlélni a nehezebb időszakokat, hogy nem engednek az árból,
ami szintén elriasztja a befektetőket, és késlelteti az üzlet újbóli felfutását. Míg más országokban 20-30 százalékkal engedtek az árakból, Németországban csak pár százalékkal – emlékeztetett Hela Hinricks, a Jones Lang LaSalle vezető kutatási elemzője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.