késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Norvégia fél a válsághullámtól: felhalmozzák a gabonakészleteket
Újrakezdik a gabonakészletek felhalmozását Norvégiában a koronavírus-járvány, az Európában zajló háború és a klímaváltozás miatt – jelentette be kedden a norvég kormány. Norvégia az 1950-es években raktározott nagy mennyiségben gabonaféléket, de a raktárakat 2003-ban bezárták, miután akkor úgy ítélték meg, már nem szükséges készleteket felhalmozni. Az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása után azonban bizottságot hoztak létre az ország vészhelyzeti készültségének felmérésére az új helyzet tükrében, és a testület azt az ajánlást tette, hogy kezdjék újra a gabonakészletek felhalmozását.
A norvég kormány négy vállalattal kötött szerződést arra, hogy szervezzék meg 30 ezer tonna gabona raktározását 2024-ben és 2025-ben az ország több pontján, már meglévő létesítményekben. A szerződés lehetővé teszi, hogy a vállalatok új raktárakat alakítsanak ki az ország tetszőleges pontjain, de azt vállalniuk kell, hogy a tárolt gabonakészleteket szükség esetén azonnal az állam rendelkezésére bocsátják. Geir Pollestad mezőgazdasági miniszter azt közölte:
a gabonakészletek felhalmozásának az a célja, hogy felkészüljenek az elképzelhetetlenre.
Slagsvold Vedum pénzügyminiszter hangsúlyozta, fokozni akarják a biztonságot arra az esetre, ha komoly fennakadás alakulna ki a nemzetközi kereskedelmi rendszerben vagy a hazai termelésben. Hozzátette, hogy a kormány a következő években további hasonló szerződéseket fog kötni, hogy 2029-ig biztosítsa a gabonakészletek raktározását. A cél az, hogy az évtized végéig mintegy 82 500 tonna gabona álljon rendelkezésre a raktárakban, ami válsághelyzetben három hónapra elegendő mennyiség az egész ország számára.
Norvégiában működik a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker is,
ahol a permafroszt rétegében lévő barlangokban felépített létesítményben az ismert élelmiszernövények magvait tárolják egy esetleges globális katasztrófa – például háború, járványok vagy éghajlatváltozás – esetére.
Norvégia szereti a saját útját járni: például az EU-t sem követik az elektromos járművek szabadkereskedelmével kapcsolatban: nem emelik meg a külföldről behozott elektromos autók vámját. Norvégia nem EU-tag, így szabadon eldöntheti, hogy hogyan cselekszik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.