Hatalmas izgalmak várhatók a monetáris politikai nagyhéten, egyedül a Fed döntése tűnik biztosnak

Ritka mozgalmas és izgalmas hét elé tekintenek a piacok és a befektetők július végével: a következő napokban dönt országa monetáris politikájáról először a japán jegybank, majd az amerikai Fed, és végül, de nem utolsósorban a brit központi bank is, a nemzetközi piaci hangulatból pedig az szűrhető le, hogy a befektetők egyértelműen éhesek a jegybankárok iránymutatásaira a globális gazdaság várható alakulásával kapcsolatban.

A japán jegybank akár még emelhet is a kamatokon

A Bank of Japan több mint tíz év után emelte meg irányadó kamatát márciusban, amikor egy 20 bázispontos lépéssel 0,1 százalékra módosította a rátát. Az a döntés akkor valamilyen szinten meglepte a befektetőket, és a piaci tétek alakulását látva most 

A japán jegybank feje, Kazuo Ueda még a tőle megszokottnál is kevesebbet beszélt a nyilvánosságnak a terveikről, és a friss makrogazdasági adatok sem segítenek túl sokat a befektetőknek a kilátások tisztázásában: az infláció a gyorsulás jeleit mutatja, a lakossági költési statisztikák viszont kiábrándítóan alakulnak – olvasható a Bloomberg körképében.

Az opciós piaci tétek a múlt hét elején még csak 40 százalékos esélyt adtak a kamatemelésnek, a hét közepére azonban 

– ezt látva a jen több mint 2 százalékot erősödött a múlt hét végére a dollárral szemben. 

A japán jegybank döntésének kifejezeten nagy hatása tud lenni a globális befektetési paletta alakulására: a jen ugyanis sokak számára a carry tradek alapját képezi – az ilyen befektetések során a befektető kölcsönt vesz fel egy alacsony kamatkörnyezetű ország devizájában, majd azt egy magasan kamatozó környezetben fekteti be, a két szint közti különbözetet pedig nyereségként zsebre teheti.

Ha növekszik a japán kamat, akkor drágább lesz az ügylet, ami sokak számára okozhat fejfájást.

A Fed döntése biztos, de Powell szavait issza majd a piac

Az amerikai jegybank szerdán még utoljára szinten tartja a kamatokat, szeptemberben viszont már 25 bázisponttal enyhíti majd a monetáris szigort, amit novemberben egy újabb 25 pontos vágás követ, sőt, jó eséllyel a decemberi évzáró ülés is az enyhítésről fog szólni – vélik a befektetők a határidős jegyzések alakulása alapján, alsóhangon 60 százalék körüli magabiztossággal.

Az elemzői konszenzus egyelőre csak két vágást vetít előre az idénre, ezért hatalmas figyelem övezi majd Jerome Powell beszédét, amelyben a piacok elsősorban arra vonatkozóan várnak majd megerősítést, hogy a jegybank valóban elkezdi-e a kamatvágást szeptemberben.

A világ legnagyobb gazdaságának kamatpolitikája nemcsak a globális részvény- és kötvénypiacokra, de a nemzetközi devizapiac számára is meghatározó erejű: a vártnál több kamatvágás például 

– egy héja Powell-beszéd viszont mindennek az ellenkezőjét válthatja ki.

A makrokörkép egyébként egyre inkább alátámasztja a kamatvágási forgatókönyveket, az infláció ugyanis magabiztosan csökken, a munkaerőpiac pedig kiegyensúlyozott.

A pandémia óta először vághat a Bank of England

A brit jegybank csütörtöki döntésével kapcsolatban kiélezett harcra számítanak az elemzők a monetáris tanács tagjai között, ugyanis hasonlóan erős érvek szólnak a kamatszint tartása és enyhítése mellett is. Az

• infláció ugyanis visszatért a 2 százalékos jegybanki cél környékére, 
• és a munkanélküliségi ráta is igen magas,

alátámasztva ezzel a kamatvágás szükségességét,

• a kormányra kerülő munkáspárt béremelési szándékai 
• a már áprilisban megtörtént 10 százalékos minimálbér-emeléssel együtt

viszont arra figyelmeztetnek, hogy lehet még potenciál az áremelkedési ütem ismételt fellángolásában, így jobb óvatosnak maradni, és szinten tartani a hitelfelvétel költségeit.

A legnagyobb befektetési bankok elemzői konszenzusa szerint a kilenctagú monetáris tanács öt-négy arányban oszlik majd meg, a minimális többség pedig a 25 bázispontos vágás mellett teheti majd le a voksát.