késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Vaskos amerikai kötvényhozamok, a kisrészvények reneszánsza, MI és kamatvágás - az elemzők szerint ez látszik a horizonton
Hatalmasat fordult az amerikai kötvénypiac az utóbbi években, míg 2008 és 2021 között a biztonságosnak mondható amerikai államkötvényekkel alig lehetett megverni az inflációt, 2022-ben gyökeresen megváltozott helyzet, és azóta vonzó lehetőségeket kínálnak a dollárkötvények – írja az MBH Bank harmadik negyedévre szóló befektetési hírlevele.
Szabad szemmel is látható amerikai kötvényhozamok
A piac úgy véli, hogy a tengerentúli infláció az elkövetkező 5 évben átlagosan 2,28 százalék lehet, ami nem csupán egy elemzői becslés, hiszen az inflációindexált államkötvények és a nominális kötvények hozamkülönbözetéből lehet kiszámolni ezt az értéket, azaz a befektetők a pénzükkel adnak súlyt a várakozásnak.
Ehhez képest pedig a június végén elérhető 5 éves hozam az amerikai állampapírpiacon 4,38 százalék volt, azaz a reálhozam 2,1 százalék, ami már szabad szemmel is jól látható.
Kellemes évtized várhat a kis- és közepes cégekre
Az amerikai kötvénypiacon kívül érdekes lehet azonban a mesterséges itelligencia (MI) árnyékában háttérbe szorult többi részvényszegmens is, főként a kisebb méretű cégek papírjai, amelyek kedvező értékeltségen forognak – folytatja a bank.
A történelmi mintából kiindulva minél alacsonyabb kezdeti költséggel lépnek be a befektetők egy adott részvénypiacra, a hosszú távú – azaz például 10 éves – teljesítmény annál kedvezőbb lehet.
Az elmúlt 20 évben pedig kevés alkalommal forgott ekkora diszkonton a kis kapitalizációjú vállalatok indexe. Az egy részvényre jutó bevétel alapján (P/S) az irányadó amerikai S&P 500-index közel kétszer olyan drága, mint a kisebb vállalatokat tömörítő Russell 2000-index.
Az MBH Bank elemzőinek modellje szerint ez az értékeltségbeli eltérés a kis- és közepes vállalatok akár 5,4 százalékos túlteljesítéshez is vezethet.
Tarol az MI, beindult a kamatvágás
Közben persze a legnagyobb amerikai cégek sem lazítanak. Újabb csúcsokat döntenek a részvénypiacok, kiváltképp az MI-sztorival leginkább reflektorfénybe került Egyesült Államokban.
Az előző negyedévre várt korrekció áprilisban ugyan hirtelen mégis beköszöntött, ám aztán hasonló hirtelenséggel távozott is, és a tengerentúli tőzsde azóta is szinte töretlenül halad felfelé. Az amerikai piac ugyan nagyjából fair ára közelében forog, ám továbbra is feszített értékeltségek és magas koncentráció jellemzi, ami sebezhetővé teszi a ralit.
Mindeközben historikusan is egyedülálló forgatókönyv kerekedett ki júniusban, amikor az Európai Központi Bank (EKB) 2016 óta először csökkentette az irányadó kamatokat – az amerikai jegybankot, a Fedet megelőzve.
A jegybankoktól további két-két kamatvágás a legvalószínűbb szcenárió idén, a ciklus pedig jövőre folytatódhat, bár a ragadósnak tűnő eurózónás inflációs adatok adhatnak okot némi aggodalomra.
Az amerikai döntéshozók a reálgazdaság relatív erejére – a 2024-re várt GDP év/év: 2,1 százalék – támaszkodva persze kivárhatnak még a kamatcsökkentés megkezdésével. Jerome Powell Fed-elnök júliusban ki is emelte, hogy kellő időt szánhatnak a döntésre. Ezzel összhangban a 2024-es inflációs előrejelzést a márciusi 2,4 százalékos értékről 2,6 százalékra rontották.
A recesszióból üggyel-bajjal kikászálódott Európában viszont a gyengébb növekedés csak jóval nagyobb kockázatok mellett teszi lehetővé a magasabb kamatok hosszú távú fenntartását. Christine Lagarde EKB-elnök mégis a kamatvágási várakozások csillapítása mellett szólalt fel. A feszes munkaerőpiacra hivatkozva intette óvatosságra a gyorsabb lazítást váró szereplőket, miközben az euróövezetben a 2024-es jegybanki inflációs előrejelzéseket a márciusi 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelték. Ezzel egy időben az idei évben 0,6 százalékra becsült GDP-bővülés helyett valamivel jobb, 0,9 százalékos értéket várnak.
Elbillent a részvénypiac
Az MBH Bank elemzői szerint ugyanakkor némi aggodalomra adhat okot az amerikai irányadó részvényindex alkotóelemeinek széthúzó teljesítménye. Az S&P 500 Top 10 alindex – vagyis a főindex 10 legnagyobb cégét követő mutató – 28,55 százalékos pluszban zárta a júniust év elejétől számítva, amíg ugyanezen az időtávon az egyenlő súlyozású S&P 500 Equal Weight index csupán 4,1 százalékkal emelkedett. Ebből egyértelműen látszik, hogy a historikusan is kiemelkedő első féléves részvénypiaci teljesítményt (S&P 500: 16,8 százalék) a híreket is domináló nagy nevek – Nvidia, Google, Amazon – tették lehetővé. Ugyan a vállalati eredmények is növekedést mutattak az elmúlt évben, a részvénypiaci rali hátterében azonban inkább az értékeltség javulása áll, azaz a befektetők az eredményvárakozásokra tekintettel hajlandók többet fizetni a részvényekért.
A túlzott koncentrációban pedig diverzifikációs kockázatok rejlenek, hiszen az amerikai piacot megvásárló befektető valójában a kitettsége nagyjából 37 százalékával csupán 10 cégbe fektet. Viszonyításképp 2014-ben a tíz legnagyobb komponens mindössze 14 százalékát tette ki az indexnek – zárja le az értékelést az MBH Bank.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.