Vaskos amerikai kötvényhozamok, a kisrészvények reneszánsza, MI és kamatvágás - az elemzők szerint ez látszik a horizonton

Hatalmasat fordult az amerikai kötvénypiac az utóbbi években, míg 2008 és 2021 között a biztonságosnak mondható amerikai államkötvényekkel alig lehetett megverni az inflációt, 2022-ben gyökeresen megváltozott helyzet, és azóta vonzó lehetőségeket kínálnak a dollárkötvények – írja az MBH Bank harmadik negyedévre szóló befektetési hírlevele.

Szabad szemmel is látható amerikai kötvényhozamok

A piac úgy véli, hogy a tengerentúli infláció az elkövetkező 5 évben átlagosan 2,28 százalék lehet, ami nem csupán egy elemzői becslés, hiszen az inflációindexált államkötvények és a nominális kötvények hozamkülönbözetéből lehet kiszámolni ezt az értéket, azaz a befektetők a pénzükkel adnak súlyt a várakozásnak.

Ehhez képest pedig a június végén elérhető 5 éves hozam az amerikai állampapírpiacon 4,38 százalék volt, azaz a reálhozam 2,1 százalék, ami már szabad szemmel is jól látható.

Kellemes évtized várhat a kis- és közepes cégekre

Az amerikai kötvénypiacon kívül érdekes lehet azonban a mesterséges itelligencia (MI) árnyékában háttérbe szorult többi részvényszegmens is, főként a kisebb méretű cégek papírjai, amelyek kedvező értékeltségen forognak – folytatja a bank.

A történelmi mintából kiindulva minél alacsonyabb kezdeti költséggel lépnek be a befektetők egy adott részvénypiacra, a hosszú távú – azaz például 10 éves – teljesítmény annál kedvezőbb lehet. 

Az elmúlt 20 évben pedig kevés alkalommal forgott ekkora diszkonton a kis kapitalizációjú vállalatok indexe. Az egy részvényre jutó bevétel alapján (P/S) az irányadó amerikai S&P 500-index közel kétszer olyan drága, mint a kisebb vállalatokat tömörítő Russell 2000-index. 

Tarol az MI, beindult a kamatvágás

Közben persze a legnagyobb amerikai cégek sem lazítanak. Újabb csúcsokat döntenek a részvénypiacok, kiváltképp az MI-sztorival leginkább reflektorfénybe került Egyesült Államokban.

Az előző negyedévre várt korrekció áprilisban ugyan hirtelen mégis beköszöntött, ám aztán hasonló hirtelenséggel távozott is, és a tengerentúli tőzsde azóta is szinte töretlenül halad felfelé. Az amerikai piac ugyan nagyjából fair ára közelében forog, ám továbbra is feszített értékeltségek és magas koncentráció jellemzi, ami sebezhetővé teszi a ralit. 

A jegybankoktól további két-két kamatvágás a legvalószínűbb szcenárió idén, a ciklus pedig jövőre folytatódhat, bár a ragadósnak tűnő eurózónás inflációs adatok adhatnak okot némi aggodalomra.

Az amerikai döntéshozók a reálgazdaság relatív erejére – a 2024-re várt GDP év/év: 2,1 százalék – támaszkodva persze kivárhatnak még a kamatcsökkentés megkezdésével. Jerome Powell Fed-elnök júliusban ki is emelte, hogy kellő időt szánhatnak a döntésre. Ezzel összhangban a 2024-es inflációs előrejelzést a márciusi 2,4 százalékos értékről 2,6 százalékra rontották.

A recesszióból üggyel-bajjal kikászálódott Európában viszont a gyengébb növekedés csak jóval nagyobb kockázatok mellett teszi lehetővé a magasabb kamatok hosszú távú fenntartását. Christine Lagarde EKB-elnök mégis a kamatvágási várakozások csillapítása mellett szólalt fel. A feszes munkaerőpiacra hivatkozva intette óvatosságra a gyorsabb lazítást váró szereplőket, miközben az euróövezetben a 2024-es jegybanki inflációs előrejelzéseket a márciusi 2,3 százalékról 2,5 százalékra emelték. Ezzel egy időben az idei évben 0,6 százalékra becsült GDP-bővülés helyett valamivel jobb, 0,9 százalékos értéket várnak.

Elbillent a részvénypiac

Az MBH Bank elemzői szerint ugyanakkor némi aggodalomra adhat okot az amerikai irányadó részvényindex alkotóelemeinek széthúzó teljesítménye. Az S&P 500 Top 10 alindex – vagyis a főindex 10 legnagyobb cégét követő mutató – 28,55 százalékos pluszban zárta a júniust év elejétől számítva, amíg ugyanezen az időtávon az egyenlő súlyozású S&P 500 Equal Weight index csupán 4,1 százalékkal emelkedett. Ebből egyértelműen látszik, hogy a historikusan is kiemelkedő első féléves részvénypiaci teljesítményt (S&P 500: 16,8 százalék) a híreket is domináló nagy nevek – Nvidia, Google, Amazon – tették lehetővé. Ugyan a vállalati eredmények is növekedést mutattak az elmúlt évben, a részvénypiaci rali hátterében azonban inkább az értékeltség javulása áll, azaz a befektetők az eredményvárakozásokra tekintettel hajlandók többet fizetni a részvényekért.

A túlzott koncentrációban pedig diverzifikációs kockázatok rejlenek, hiszen az amerikai piacot megvásárló befektető valójában a kitettsége nagyjából 37 százalékával csupán 10 cégbe fektet. Viszonyításképp 2014-ben a tíz legnagyobb komponens mindössze 14 százalékát tette ki az indexnek – zárja le az értékelést az MBH Bank.