Se kiköpni, se lenyelni nem tudják az uniós tagok a kínai autóvámokat

Haboznak egyelőre az Európai Unió tagállamai, hogy támogassák-e a kínai elektromos autókra (EV) kivetendő pótvámot, ami mutatja, hogy Brüsszelnek a szervezeten belül is kihívásokkal kell szembenéznie. A német autógyártók a leghangosabbak, ami nem csoda, mivel tavaly az eladásaik harmada Kínából származott, így leginkább őket érintené Peking beígért ellencsapása. A Német Autóipari Szövetség (Verband der Automobilindustrie – VDA) szerdán sürgette az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a vámokat, amelyek ideiglenes jelleggel csütörtökön lépnek életbe.

A németek pánikban

A VDA figyelmeztetett, hogy a vámok ártanak majd a Kínából exportáló európai és amerikai gyártóknak, és kínai ellenintézkedéseket kockáztatnak. A szövetség arra is emlékeztetett, hogy 

Az alkatrészek esetében még nagyobb, négyszeres a különbség.

A szövetség szerint a Bizottságnak inkább arra kellene koncentrálnia, hogy biztosítsa a hozzáférést a kulcsfontosságú alapanyagokhoz az európai EV-ipar számára – és ezeknek az alapanyagoknak a jelentős részét Kína ellenőrzi. Brüsszelnek emellett enyhítenie kellene a piacra jutás akadályait, és átláthatóságot teremteni a kereskedelempolitika terén; a VDA egy külön testület, egy tanács létrehozását javasolta ezeknek a kérdéseknek a megvitatására.

„A szubvencióellenes vámok nem jelentenek megfelelő intézkedést az európai verseny- és ellenálló képesség hosszú távú megerősítésére” – idézte a Reuters a szövetség közleményét.

Párizs támogatja, a többiek hezitálnak

Németországgal ellentétben Franciaország határozottan támogatja a brüsszeli politikát, az uniós tagállamok többsége azonban egyelőre még mérlegeli a vámok és ennek következtében a Kínával folytatandó kereskedelmi háború mellett és ellen szóló érveket.

A hírügynökség kormányzati forrásokból származó értesülése szerint kérdésről a következő hetekben egyfajta „tapogatózó” szavazás tartanak majd, ami nem kötelező érvényű, de megmutatja a Bizottságnak, hogy mekkora támogatással rendelkezik az ügyben. Fontos megjegyezni ugyanis, hogy az EU az iparági panasz nélkül kezdeményezte a vizsgálatot.

A lépést elutasítják, ha „minősített többség” ellene szavaz – ez az uniós népesség 65 százalékát képviselő legalább 15 tagállam ellenkezését jelenti.

Franciaország, Olaszország és Spanyolország azonban már jelezte, hogy támogatja Brüsszelt, és ők képviselik az uniós népesség 40 százalékát. Csehország, Görögország, Írország és Lengyelország még nem döntött, ahogyan az ügyvivő belga és a héten hivatalba lépett holland kormány sem.

Peking engedményeitől függ az eredmény

Az októberi szavazásra csak akkor kerül sor, ha addig Peking és Brüsszel nem tud megegyezni. Már a múlt héten megkezdték a tárgyalásokat, most a technikai részletekről egyeztetnek. Brüsszel viszont világossá tette: a tárgyalások sikere érdekében Kínának be kell nyújtania egy menetrendet a szektor támogatásának megszüntetéséről.

Szakértők szerint a vizsgálat eredménye nagyrészt attól függ, hogy Peking milyen engedményekre kész a megállapodás értelmében.

Kína keményen visszavághat

Ha kereskedelmi háborúra kerül a sor, Kína keményen visszavághat, büntetővámokat vezethet be az európai konyakra, sertéshúsra és luxusautókra – mindegyik lehetőség felmerült az utóbbi időben, és 

Az EU-ban gyártott brandyre kivetendő magas kínai vámok miatt jelentős mennyiségű konyak maradhat a francia vállalatok raktáraiban, amelyet nehéz lesz eladni máshol, Kína ugyanis a legnagyobb piacuk.

Ha a dömpingellenes vizsgálat eredményeképpen Peking korlátozza az uniós sertésimportot, az igen súlyos csapás jelent elsősorban Spanyolország, Dánia és Hollandia számára. Nem csupán azért, mert Kína az uniós sertéshús legnagyobb piaca, hanem azért is, mert az állat olyan részeit is nagy tételben vásárolja, ami máshol eladhatatlan, Európában pedig többnyire állati tápokhoz használják: a fület, a csülköt, a belet, a hólyagot és a gyomrot is, amelyekre a friss és a fagyasztott hússal együtt kiterjed a vizsgálat.

Ha pedig ez nem lenne elég, a baromfi- és marhahús lehet a következő – különösen a csirkelábak és egyéb olyan belsőségek, amelyeket az európaiak szintén nem nagyon esznek meg, de amelyek az agrárexport szempontjából létfontosságúak.