Donald Trump volt amerikai elnöknek a kampányban tett eddigi ígéretei megvalósításuk esetén 5800 milliárd dollárral növelnék meg a következő tíz évben az amerikai deficitet – majdnem ötször annyival, mint Kamala Harriséi. A jelenlegi alelnök és demokrata jelölt esetében ez az összeg „mindössze” 1200 milliárd dollár lenne a független Penn Wharton Budget Model friss tanulmányai szerint.
Mindkét jelölttel külön-külön jelentés foglalkozik. Ami Trumpot illeti, tíz év alatt négyezer milliárd dollárral növelné a hiányt azt a terve, hogy véglegessé teszi a 2017-es adócsökkentéseket, amelyek jövőre járnának le. A társadalombiztosítási juttatásokra kivetett adók eltörlésére vonatkozó javaslata 1200 milliárdos, a vállalati adók további csökkentésére tett ígérete pedig közel hat milliárd dolláros bevételkieséssel járna (egy dollár 353,2 forint).
Harris kampányígéretei közül a gyermek után járó, valamint az alacsonyabb jövedelmekre vonatkozó és egyéb adókedvezmények kiterjesztése 2100 milliárd dollárral növelné a hiányt az elkövetkező tíz évben. További 1400 milliárd dollárral növelné a kiadásokat ezen időszak alatt az a javaslata, miszerint 25 000 dolláros támogatást kellene nyújtani minden arra jogosult első lakásvásárlónak.
A kiadásokat azonban részben ellensúlyozná a társasági adó 28 százalékra emelése a jelenlegi 21 százalékról, ami 1100 milliárd dolláros bevételt hozna a szövetségi költségvetésbe.
Nagy kérdés azonban, hogy átmennének-e a javaslatai a kongresszuson,
amelynek az összetételét még természetesen nem ismerhetjük.
Trump, aki adók helyett a vámokból finanszírozná a terveit, azt ígérte, hogy tízszázalékos tarifát vezet be minden importra és 60 százalékost a Kínából származóra. Ennek az az előnye, hogy nem kell elfogadtatni a törvényhozókkal.
A republikánus jelölt szerint a büntetővámok hosszú távon elég hazai gazdasági növekedést generálnának ahhoz, hogy ellensúlyozzák a rövid távú költségeket.
Mark Zandi, a Moody’s vezető közgazdásza azonban úgy becsüli, hogy Trump vámjai várhatóan legföljebb 2500 milliárd dollárnyi bevételt generálnának, emlékeztetett a CNBC News.
Közgazdászok pedig arra is figyelmeztetnek, hogy
egy ilyen keményvonalas vámpolitika valószínűleg újra fellobbantaná az inflációt,
éppen akkor, amikor a fogyasztói árak emelkedésének üteme már kezd lassulni.
Mindkét kampány igyekszik a másikat lefesteni nagyobb gazdasági veszélyként, és próbálja megnyerni a választókat, akiknek már elegük van a magas megélhetési költségekből.
Úgy tűnik, ez most Harriséknak sikerül jobban: a Reuters és az Ipsos legfrissebb közös felmérésének eredménye szerint csökken Trump előnye a demokrata jelölttel szemben a gazdaság és a bűnözés terén, ami eddig az erőssége volt.
A megkérdezett regisztrált szavazók 43 százaléka preferálja Trump és 40 százaléka Harris gazdasági és foglalkoztatási megközelítését – a különbség a négy százalékpontos hibahatáron belül van, vagyis statisztikailag elhanyagolható. Ráadásul Trump előnye július végén még 11 százalékpontos volt.
A bűnözés és a korrupció kérdésében pedig holtversenyben, 40-40 százalékon állnak, miközben Harris egy hónapja még öt százalékpontos lemaradásban volt.
A deficit és az államadósság csökkentéséről viszont egyik jelölt sem beszél,
pedig mindkettő olyan kérdés, amire előbb-utóbb megoldást kell találni.
Az Egyesült Államok költségvetési hiánya 227,7 milliárd dollár volt júniusban, 156 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az október 1-jén indult folyó pénzügyi év első kilenc hónapjában elérte a deficit az 1392 milliárd dollárt – vagyis meghaladta a teljes előző pénzügyi évben mért 1375 milliárd dollárt.
Az államadósság pedig július végén átlépte a 35 ezer dolláros rekordszintet . A 2003-as pénzügyi évben az adósságállomány 3317 milliárd dollár volt, a GDP 123 százaléka.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.