Egy festői bortermelő városkában, Frankfurttól mintegy 100 kilométerre található egy rejtett bunker, amely évtizedekig Németország egyik legjobban őrzött titka volt. Az 1962-ben épült barlangszerű építményben készpénz formájában német márkákat tároltak, ellenintézkedésként arra készülve, hogy Nyugat-Németország hidegháborús ellenségei hamis bankjegyekkel árasztják el a piacot, hogy hiperinflációt idézzenek elő.
A tartalék valutára végül nem volt szükség, és 1988-ban megsemmisítették. A németek azonban továbbra is aggódnak a pénzük biztonsága miatt. Alig több mint egy évvel az euró digitális változatának bevezetéséről szóló döntés előtt Európa legnagyobb gazdaságában az emberek mintegy fele még azt sem tudja elképzelni, hogy használja a digitális devizát. A legfőbb aggodalom a magánélet védelme – az euróövezet vezető tagjai közül a németek a legbizonytalanabbak e tekintetben. A készpénz tartós preferenciája tükrözi ezeket a nézeteket: Joachim Nagel, a Bundesbank elnöke „szentnek” nevezi a bankjegyeket – írja a Bloomberg.
Az Európai Központi Bank, amely nagy erőkkel készül a digitális euróra, és 2025 végén hozza meg a végső döntést a bevezetéséről, tisztában van a félelmekkel. A magánélet védelme és biztonsága érdekében olyan technikákat tervez alkalmazni, mint az adattitkosítás és a hashing, amely megakadályozza a tranzakciók és az egyes felhasználók közötti közvetlen kapcsolatot. Ezenkívül a devizát kártyán keresztül – nem csak mobiltelefonon – teszi majd elérhetővé offline használatra.
A digitális eurót a készpénz olyan digitális formájaként képzeljük el, amely minden digitális fizetésre használható, a fizikai készpénzzel együtt létezve
– mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke októberben az X-en, amikor a projekt előkészítési szakasza elindult.
A jegybanknak azonban nem csak a németeket kell meggyőznie. Ausztria, Szlovákia és Málta például még inkább ragaszkodnak a készpénzhez, annak ellenére, hogy a közeli euróövezeti tagok, például Hollandia, szinte teljesen elkerülik azt a digitális megoldások javára.
Ráadásul a fiatalabb németek már messze nem olyan idegesek a magánélet védelme miatt. Egy tanulmány szerint a 65 év felettiek egyharmada elutasítaná a személyes adatok online megadását – még a szolgáltatás minőségének javítása érdekében is –, míg a 18–24 évesek mindössze 10 százaléka vélekedik így.
Joachim Nagel, a Bundesbank vezetője optimista optimista azzal kapcsolatban, hogy idősebb honfitársait is sikerül majd meggyőzni a digitális euró előnyeiről.
Az idősebb generációt azzal győzöm meg, hogy a készpénz nem fog eltűnni
– mondta júliusban a 20-as csoport Rio de Janeiróban tartott csúcstalálkozóján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.