Azonnali hatállyal megszakította diplomáciai kapcsolatait Mali Ukrajnával, miután egy ukrán katonai tisztviselő felvetette, hogy Kijev szerepet játszhatott a múlt hónapban az algériai határ közelében zajló halálos harcokban – írja a Reuters.
A tuareg lázadók azt állítják, hogy legalább 84 orosz Wagner-zsoldost és 47 mali katonát öltek meg a nyugat-afrikai ország északi részén folyó heves harcok során, ami a Wagner legsúlyosabb veresége azóta, hogy két évvel ezelőtt belépett a mali katonai hatóságok megsegítésére, hogy harcoljon a felkelő csoportokkal.
Andrij Jusov, a GUR szóvivője ugyan nem erősítette meg Kijev részvételét a harcokban, de a közszolgálati műsorszolgáltató honlapján július 29-én, hétfőn közzétett megjegyzéseiben azt mondta, hogy a mali lázadók megkapták a „szükséges” információkat a támadás végrehajtásához.
A lázadók minden szükséges információt megkaptak, és nem csak azokat az információkat, amelyek lehetővé tették számukra, hogy sikeres katonai hadműveletet hajtsanak végre a háborús bűnök orosz elkövetői ellen
– mondta a szóvivő.
Mali azt mondta, hogy mély megdöbbenéssel értesült a felforgató megjegyzésekről. A közlemény szerint Jusov beismerte Ukrajna részvételét a fegyveres terrorista csoportok gyáva, áruló és barbár támadásában, amely a mali védelmi és biztonsági erők tagjainak halálát okozta.
Az ukrán hatóságok intézkedései sértik Mali szuverenitását, túlmutatnak a külföldi beavatkozás keretein, ami már önmagában is elítélendő, és egyértelműen a Mali elleni agressziót és a nemzetközi terrorizmus támogatását jelenti
– mondta a mali kormány.
Az eset a szomszédos országokban is hullámokat vert, Szenegál külügyminisztere pénteken beidézte Jurij Pivovarov ukrán nagykövetet egy videó miatt, amelyet az ukrán nagykövetség a Facebook-oldalán tett közzé, és amelyben Pyvovarov „egyértelműen és fenntartások nélkül támogatja a Maliban elkövetett terrortámadást”.
Több mint egy évtizeddel ezelőtt Mali központi kormánya elvesztette az irányítást észak nagy része felett a tuareg lázadás után, amelyet a külön állam létrehozására irányuló követelések tápláltak. Az ország biztonságát ezután tovább bonyolította az iszlamista fegyveresek bevonása a konfliktusba.
Amikor 2020-ban és 2021-ben puccsal átvette a hatalmat, a katonaság arra hivatkozott, hogy a kormány képtelen kezelni a zavargásokat.
Az új junta Oroszország javára vetett véget Malinak a volt gyarmati hatalommal rendelkező Franciaországgal kötött, régóta fennálló szövetségének, ezzel próbálva elfojtani a zavargásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.