Berlin a tűzzel játszik, amikor a Kínáról való leválást erőlteti

Németország lassan ugyan, de elkezdte a leválást Kínáról. Egy évvel azután, hogy Olaf Scholz kancellár aláírta a G7-ek felhívását a Kínával szembeni kockázatok csökkentésére, Berlin fokozatosan reagál a Peking által jelentett kihívásokra. Egy dologgal azonban nagyon nehéz mit kezdeni – a német autóexport létfontosságú Berlin számára.

A kínai elektromos járművekre kivetett európai szintű vámoktól kezdve a kínai államnak való kémkedés gyanújával letartóztatott német állampolgárokig Németország igyekszik politikai jelzéseket küldeni Pekingnek: az Angela Merkel-korszak „business über alles” fénykorának vége, annak helyét átvette a stratégiai verseny.

Német hadihajók a Tajvani-szorosnál?

A legnagyobb változások talán a biztonság és a védelem területén zajlanak. A leglassabb előrehaladás viszont a német autóexport kérdésében van. Németország nagy hatalmú autóipara minden lobbierejét beveti, attól tartva, hogy megroppannak pozíciói a hatalmas kínai piacon.

– ha így lesz, az egész biztosan feldühíti Kínát. Az sem mentség, hogy nem Németország lenne az első nyugati hatalom, amely ezt megteszi – amerikai, brit, francia, francia, holland és kanadai hadihajók már megtették ezt. Berlin számára azonban két évtized óta ez lenne az első alkalom, hogy ilyen bevetésre kerül sor.

Németország emellett fokozza a katonai együttműködést Japánnal, a Nyugat legszorosabb kelet-ázsiai szövetségesével. A német légierő főnöke a múlt hónapban Japánban járt, közös hadgyakorlatot vezetett japán kollégájával. A felkelő nap országát egyre jobban aggasztja a kínai–orosz jelenlét a térségben.

Scholz a technológia frontján is más játékot játszik, mint a nagy konszenzustermtő Mutti – Drezdába csábította a világ legnagyobb csipgyártóját, a Taiwan Semiconductor Manufacturing Corporation-t (TSMC), gigacsipüzem létesül majd ott. 

Bizonyos értelemben ez nem is kérdéses, sőt teljesen logikus. A TSMC a világ vezető szereplője a fejlett mikrocsipek terén, és az ellátási láncok sebezhetőségét a Kínával szemben felvállalt geopolitikai feszültségek csak tovább fokozzák. (Emlékezzünk csak arra, amikor Nancy Pelosi korábbi amerikai házelnök 2022-es tajvani látogatása után Peking a sziget blokádjával fenyegetőzött.)

A Scholzot, von der Leyent és a TSMC főnökét, C. C. Weit ábrázoló fotó azonban újabb jele annak, hogy Tajvan egyre szorosabb kapcsolatot épít ki egy olyan kontinenssel, amely sokáig igyekezett távol maradni attól, ami Peking szerint tisztán belpolitikai vita. Nils Schmid, Scholz szociáldemokrata pártjának vezető külpolitikai törvényhozója szavaival élve: 

Majd meglátjuk, hogy mit szólnak ehhez a német autóimportot szabályozó kínai döntéshozók.

A számok nyelvén

Az elmúlt fél évben Németország kereskedelmi adatai meglepő tendenciát mutattak: a Lengyelországba irányuló export megelőzte a Kínába irányuló exportot, miközben a kínai gazdaság gyengül, és az ingatlanpiac fenyegető összeomlásának pénzügyi következményei is sújtják. 

– mondta Schmid. „Kialakult egy torz kép, amely szerint Kína a német gazdaság vezető kereskedelmi partnere. Valójában mindig is az EU és az olyan jelentős uniós partnerek voltak, mint Lengyelország” – tette hozzá a politikus, némileg kozmetikázva a múltat. 

Ábránkon jól látszik, hogy ugyan az elmúlt években a lengyel reláció lendületesen fejlődött, a kínai pedig visszafejlődött, de korábban azért messze az ázsiai óriás vitte a prímet.

Veszélyben a német autóexport

A német gazdaság a klasszikus – ha úgy tetszik merkeli – modelljének gerince az autóipari export. Így érthető, hogy az ágazat roppant óvatos bármiféle olyan kérdésben, amely a Kínáról való leválással kapcsolatos; nagyon nem szeretné legnagyobb exportpiacát elveszteni. 

Kína továbbra is az ágazat legfontosabb piaca, annak ellenére, hogy az elektromos járművek terén a helyi versenytársak egyre nagyobb teret hódítanak. 

– mondta Noah Barkin, a Rhodium Group agytröszt vezető tanácsadója és az EU-Kína kapcsolatok szakértője.

Volker Treier, a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara külkereskedelmi vezetője még nyersebben fogalmazott. „Kétségtelenül van geopolitikai kockázat. Ezt azonban a vállalatoknak maguknak kell felmérniük. Nem a Külügyminisztérium nyilatkozata alapján fognak dönteni” – mondta.

Treier megjegyzése nyilvánvaló riposzt volt Annelena Baerbock német külügyminiszter májusi kijelentésére: 

„Nem a szétválásra törekszünk, de nem akarjuk megismételni azt a hibánkat, hogy a függőség miatt nem vagyunk képesek önálló külpolitikára” – tette hozzá. 

Kínában csak a villanyautó megy

A kínai autóvásárlók nem valószínű, hogy olvasták a német külügyminiszter nyilatkozatát, viszont kétségtelen, hogy a német autóeladások csökkennek a világ legnagyobb autópiacán. A Volkswagen és a BMW eladásai visszaestek Kínában, a legnagyobb piacukon. Az AlixPartners nemrégiben végzett kínai felmérésében a válaszadók 97 százaléka mondta azt, hogy a következő járműve elektromos lesz.

• A VW kínai eladásai a második negyedévben éves szinten 19 százalékkal 651,5 ezer járműre csökkentek, míg 
• a BMW-nél 5 százalékos volt a visszaesés. 

A kínai fogyasztók nem csak a villanyautókra állnak rá, de a fogyasztási kedvük is gyengébb, mint korábban. 

– mondta a Politico című lapnak Jörg Wuttke, a DGA Group globális tanácsadó cég partnere, az EU kínai kereskedelmi kamarájának korábbi vezetője. A lobbista szerint a német autóipari vállalatoknak muszáj jelen lenniük Kínában, hogy utolérjék a konkurenciát. 

Így nem csoda, ha a német autóipari lobbi hevesen ellenezte az Európai Bizottság azon döntését, hogy vámokat vet ki az importált kínai villanyautókra, attól tartva, hogy Peking megtorolja ezt, ami tovább apasztaná a piaci részesedésüket.

Scholz így gúzsba kötve táncol; egyfelől becsábítja a tajvani csipgyárat, a másik oldalon pedig kénytelen engedményeket tenni Pekingnek. Ennek egyik legszembeötlőbb példája, hogy a kormány és a a távközlési szolgáltatók idén nyáron megállapodtak arról, hogy a német 5G hálózat kiépítésében kínai beszállítókat is alkalmaznak. A kormány így csak a retorikájában képviseli a kritikus infrastruktúra védelmét, a német 5G nagy nyertese a Huawei lesz.