Líbia két kormánya közül a keleti kabinet leállította a termelést az olajmezőkön, ami a közel-keleti geopolitikai feszültségek növekedésével együtt aggodalommal tölti el a kereskedőket. Bár azóta az északi-tengeri Brent olajfajta ára mérséklődött és hordónként 74 dolláros szinten mozog, egy esetleg polgárháború biztosan megdobná az árakat.
A líbiai helyzet megértéséhez vissza kell utaznunk az időben: a 2011-es Arab Tavasz Tunéziában, majd Egyiptomban tört ki, az események több országra, így Líbiára is átterjedtek és polgárháborút robbant ki az országban. Az akkor 42. éve regnáló Moammer Kadhafi brutálisan fellépett a lázadók ellen, ami nemcsak a belső ellenzékében, hanem a nyugati országokban is éles kritikákat váltott ki.
Az Egyesült Államokból, Törökországból, valamint több európai és az arab államból álló koalíció 13 éve beavatkozott a harcokba és segítette a felkelőt győzelmét. Kadhafit az ellenzéki milicisták tisztázatlan körülmények között agyonlőtték, majd a fiával, Mutasszim Kadhafival együtt ismeretlen helyre temették a sivatagban, hogy sírhelye ne válhasson zarándokhellyé.
A tartós béke azonban továbbra is elérhetetlen.
Az országot két kormány irányítja: Khalifa Haftar tábornok az ország keleti és déli részét uralja Bengáziból, míg Abdulhamid al-Dbaiba miniszterelnök és nemzetközileg elismert kormánya Tripoliból a nyugati országrészeket vezeti. Előbbit az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom, Szaúd-Arábia és Oroszország támogatja, utóbbit Törökország.
Sőt, a tripoli kormány Franciaországot is azzal vádolja, hogy együttműködik Haftarral. Például Párizs négy évvel ezelőtt megvétózott egy európai uniós nyilatkozatot, amely felszólította a tábornokot, hogy állítsa le a főváros elleni támadását. A heves harcok végül 2020. októberben tűzszünettel zárultak le, azóta csak kisebb összecsapások alakultak ki a felek között.
A politikai káoszban a központi bank számít biztos pontnak, míg a nemzeti olajtársaság stabilan nyereséget termelő cégként áll a figyelem középpontjában. A jegybankot 2011 óta irányító Sadiq Al-Kabir mindkét kabinettel jó kapcsolat ápolt, őt Tripoliban azzal vádolják, hogy túlságosan közel került Haftarhoz. A tripoli kormány a héten erőszakkal eltávolította Kabirt a pozíciójából és lecserélte a teljes vezetőséget.
A lépés feldühítette Haftart, ezért két napja bejelentette, hogy leállítja az általa uralt olajmezőkön a termelést, amit Tripoliban törvénytelennek és zsarolásnak minősítettek. Líbiában az olajkitermelés felfüggesztését gyakran használják politikai követelések nyomatékosítására, 2011 óta legalább 28 alkalommal állt a munka az ország legnagyobb olajmezőjének számító El-Shararán.
Mindkét fél megkezdte a csapatainak mozgósítását is, bár ez lehet erőfitogtatás. Az elemzők egy része azonban amiatt aggódik, hogy az ország ismét polgárháborúba süllyedhet, miután megbomlott a Haftar-Kabir-Dbaiba közötti hatalmi háromszög. Ez pedig aggodalommal tölti el az olajkereskedőket is.
Líbia Afrika legnagyobb bizonyított olajkészletével rendelkezik és napi 1,2 millió hordót fekete aranyat termel ki.
Ennek kiesése ismét megdobná a világpiaci árakat. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az északi-tengeri Brent olajfajta tavaly 71 és 94 dollár között minden szintet megjárt, míg az orosz–ukrán háború kirobbanása után 110 dollár felett is jegyezték, idén pedig 62 és 86 dollár között mozog. A kilengéseket az izraeli háború és a líbiai konfliktus okozta, a polgárháború azonban tartós drágulással járhatna.
Orosz olajcég eszközeire csapnának le a katariakKatari és németországi illetékesek arról tárgyalnak a Bloomberg meg nem nevezett forrása szerint, hogy katari ellenőrzés alá kerülhetnek az oroszországi Rosznyefty Németországban elkobzott olajipari eszközei. A kérdéses vagyonelemeket jelenleg a németországi energiaszabályozó hatóság felügyeli. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.