Bajba kerültek az aukciósházak, már a gazdagok sem nyitják ki a pénztárcájukat

Bár évtizedekig úgy tűnt, hogy az aukciósházak immunisak a tőzsdei ingadozásokra, az orosz–ukrán és az izraeli háború, a magas infláció és a vállalati csődök sorozata még a műtárgypiacot is megtörte. A kínálat pedig hibába pompásabb, mint valaha, ha az árverésekre senki sem megy el.

A Christie’s és a Sotheby’s aukciósházak eladásai idén nyáron drámaian lelassultak, mivel a tapasztalt gyűjtők és a máskor milliókat elszóró befektetők is úgy döntöttek, hogy messze elkerülik az árveréseket.

Bár a közgazdászok szerint a jelenlegi gazdasági válság nem fog mindent magával rántani, mint a 2008-as recesszió, a műtárgypiac mégis rosszabb bőrben van, mint valaha: az eladások zsugorodnak, a házak nem tudják kifizetni a beszállítóikat, és még a porfóliók bővítése sem csábítja el a gyűjtőket.

– nyilatkozta Marcus Fox, a Christie’s vezérigazgatója a The Wall Street Journalnek. A vállalat forgalma az első fél évben 3,2 milliárd dollár volt, 23 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Bár a rivális Sotheby’s nem teszi közzé az eladási adatait, az ArtTactic aukciókutató cég friss jelentése szerint a ház az első fél évben nagyjából 2,8 milliárd dollárt árverezett el, ami 7,8 százalékos csökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest.

A műtárgypiac nagyjai közül egyedül a londoni Bonhams nem veszítette el a lendületét: a ház közölte, hogy az első fél évben elért 550 millió dolláros forgalma 32 százalékos növekedés az egy évvel korábbival összevetve.

Két éve a gyűjtők még örömmel tértek vissza az élő árverésekre, a zsúfolásig telt szalonokban pedig rekordárú cikkekre lehetett licitálni:

• a Christie’s 2023 elején eladott egy 195 millió dolláros Andy Warhol-gyűjteményt;
• Hubert de Givenchy aranyozott antikvitásai több száz millióért keltek el;
• tavaly ősszel pedig a Microsoft társalapítója, Paul Allen 1,6 milliárd dolláros hagyatéka került kalapács alá.

A befektetők étvágya azonban látszólag elfogyott, és most az aukciósházaknak tucatszámra kell levenniük termékeket a listáikról, mert előzetesen senki sem akar rájuk licitálni.

A Sotheby’s jelentése szerint ez az eladói oldalon is problémákat okoz: a gyűjtők és a hagyatékok kezelői egyre óvatosabbak, mivel attól tartanak, hogy műtárgyaik nem fognak elkelni az általuk várt árakon, az aukciósházakba bekerülő termékek pedig sokszor raktárakban kötnek ki, s most úgy tűnik, onnan évekig nem lesznek előhozva.

Változó ízlések, átalakuló aukciósházak

Miközben a műtárgyak piaca lassul, a kereskedők igyekeznek alkalmazkodni az átalakuló vásárlói körökhöz és azok szokásaihoz: az árveréseken egyre fiatalabb generációk jelennek meg, a kalapács alatt pedig azok a termékek kelnek el gyorsabban, amelyek nemcsak befektetésnek jók, hanem a falra is kikerülnének.

Az aukciósházaknak így futólépésben kell levetni magukról a régies és sznob hírnevüket, hogy modernebbnek és menőbbnek tűnjenek – ennek egyik legfontosabb eleme az online üzletág felfuttatása, amely már most népszerűbb, mint az élő árverések.

A Christie’s adatai szerint a tavaszi aukciókon tett ajánlatok közel 80 százaléka online történt, szemben a járvány előtti 45-tel. A művek több mint felét is ezek az online licitálók nyerték, szemben a 2019 első fél évében mért 20 százalékkal.

– jelentette ki Fox, aki abban bízik, hogy a digitális térből később majd vissza tudják csalogatni a kuncsaftjaikat az aukciósházak termeibe, de az ágazat valószínűleg hibrid marad.