Marad-e a jólét Európában - erre a kérdésre keresték a választ Ausztriában

„Nyolc évvel az EU-ból való brit kilépésről szóló népszavazás és négy évvel a Brexit végrehajtása után Európa már nincs vezető szerepben a világban, sem gazdaságilag, sem politikailag” – sokkolta a fórum több ezer diákból, tudósból, szakértőből és politikusból álló résztvevőjét Andreas Treichl, az Alpbachi Fórum elnöke nyitóbeszédében.

A gyorsan változó globális helyzetben pedig kulcsfontosságú lenne, hogy „felismerjük a tennivalóinkat, az EU és tagjai azonban csak „a gazdaságra vonatkozó szabályozások kialakításában járnak élen, de a végrehajtásában nem”. Ez ugyanúgy vonatkozik az ökológiai szerkezetátalakításra, mint a biztonság vagy a védelmi politikára – tette hozzá.
Treichl, aki korábban az Erste Group vezérigazgatója volt nem habozott hangsúlyozni az európai elszántság és egység fontosságát, mint a kilábalás nélkülözhetetlen feltételét. Az elkövetkező években dől el, hogy Európa még évtizedekig a jólét, a társadalmi béke és a megújulás fellegvára maradhat-e – emelte ki.

Széles körű a pesszimizmus Európa jövőjével kapcsolatban

Sok résztvevőnek azonban kétségei vannak, és nem csak a két és fél éves ukrajnai háború okozta óriási bizonytalanság miatt. Ez a széles körű kiábrándultság már az első előadásokon, szemináriumokon, beszélgetéseken, túrákon is szembeötlő volt. Az Egyesült Államok és Kína vehemensen igyekszik kiterjeszteni dominanciáját a világban, ahogy a BRICS-államok és számos ázsiai város is. Hol marad hely mindebben Európának – teszik fel a kérdést.

Joschka Fischer volt német külügyminiszter például meglehetősen pesszimistán nyilatkozott a kilátásokról, mondván, hogy a világon senki sem vár az európai államokra. Nem hitte volna, hogy 1945 óta először visszatér a hódító háború a kontinensre. Másrészt Fischer elképzelhetőnek tartja, hogy a nacionalizmus erősödése, a jobboldali populisták és radikálisok sikere tönkreteheti az európai integrációt. Reményei szerint a fiatalok saját kezükbe veszik a dolgokat, bekapcsolódnak a politikába és aktívan védik a közös Európát és az EU-t.

Barroso optimista

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság korábbi elnöke, aki részletesen beszámolt a nehéz, válságos időkben szerzett tapasztalatairól, sokkal optimistább volt. Még a pénzügyi és euróválság, a görög krízis és a 2014-től kezdődő nagy migrációs hullámok idején is voltak, akik úgy vélték, hogy az unió nem fogja túlélni.

– hangzott az érvelése.

Az expolitikus reagált a viták másik visszatérő témájára is, hogy tudniillik az EU elég gyors-e ahhoz, hogy lépést tartson a világ radikális változásával. Legyen szó akár az Amerika és Kína által dominált digitalizációról, akár az éghajlatváltozásról, és mindenekelőtt: az európai ipar mélyreható szerkezetváltásáról!

„Nincs visszaút” – mondta Barroso –, „bármi is lesz az ukrajnai háború kimenetele, a világunk teljesen más lesz”.

A technológiai innováció és a versenyképesség jelentős növekedése mellett döntő tényező lesz, hogy sikerül-e Európának szorosabban magához láncolnia nagy potenciállal rendelkező szomszédait. A feladatok listájának élén Afrika áll. Létfontosságú a proaktív közeledés Afrikához, a közös fejlesztés és kereskedelem – mutatott rá.

Az osztrák gazdasági miniszter is bizakodó

A fórumon azonban nem csupán veteránok jelentek meg, ott volt például Martin Kocher osztrák gazdasági miniszter is, aki – a Kronen Zeitungnak elmondta, hogy minden bizonnyal számos probléma van Európában olyan területeken, mint az e-autók és a fotovoltaikus rendszerek.

Vannak azonban olyan technológiák is, amelyekben Európa élen jár, például a vízerőművek turbinái és a hőtárolós erőművek. „És erősségeink vannak a szennyvízkezelés és az újrahasznosítás terén is”.

Sok európai autógyártó is nagy lépést tervez a következő egy, két vagy három évben az elektromos autók fejlesztésében.

„Nem hiszem, hogy túlságosan negatívan kellene hozzáállnunk ehhez. Biztos vagyok benne, hogy az Ausztriában és az Európai Unió más országaiban rendelkezésre álló technológia nagyon jó. Persze az erős verseny tagadhatatlan.”

– intett óvatosságra a miniszter.
Kocher szerint nem szabad naivnak lennünk, ugyanakkor ügyelnünk kell arra, hogy erős protekcionista intézkedésekkel ne csökkentsük egymás jólétét.

A miniszter szerint egyébként bizonyos területeken 2035 után is szükség lesz a belső égésű autókra, mert egyszerűen nincs más technikai lehetőség. De azt is kizártnak tartja, hogy a politikusok minden fogyasztói döntést előre lássanak. A jelenleg fennálló bizonytalanságot, hogy érdemes-e elektromos autót venni, vagy inkább mégis benzinest, és milyen lesz a töltő infrastruktúra a következő öt-tíz évben a politikusok sem látják előre.