Elemzők szerint idén a németországi fejlemények nem befolyásolják a szerb gazdaság növekedési kilátásait. Olyan elemzések is megjelentek, miszerint Szerbiában a gazdasági növekedés motorját a nagy infrastrukturális beruházások és a belső fogyasztás képezik, a kivitel csak harmadik a sorban.
Szerbiában a német érdekeltségű vállalatokban egyébként mintegy 70 ezren dolgoznak, a beszállítókkal együtt pedig mintegy 250 munkahelyet érintenek.
Szerbia teljes külkereskedelmi áruforgalma a január–júliusi időszakban 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az exportot illetően a Vajdaság jár az élen, több mint 30 százalékos részesedéssel.
A Köztársasági Statisztikai Intézet közzétett adatai szerint az idei év első hét hónapjában 17 097,7 millió euró értékben szállítottak ki árut, az import értéke pedig 22 323,4 millió euró. Az 5,2 milliárdos hiány 14,2 százalékkal haladja meg a tavalyi év azonos időszakában jegyzett deficitet.
Regionálisan vizsgálódva a Vajdaság a legnagyobb arányban vesz részt az exporttevékenységben (33,9 százalék). Ezt követi a belgrádi régió (23,4 százalék), majd a dél- és kelet-szerbiai régió (21,3 százalék). Ezek az adatok azonban nem mindig tükrözik a valóságot, hiszen számos cégnek valahol vidéken van a telephelye, termelési központja, de Belgrádban vagy Újvidéken nyitottak irodát, ott van a cég bejegyezve, ezért exportőrként így szerepelnek a statisztikákban.
A külkereskedelmi árucsere elsősorban azokkal az országokkal zajlik, amelyekkel Szerbia szabadkereskedelmi szerződést kötött.
Továbbra is az ország első számú külkereskedelmi partnere az EU, hiszen külkereskedelmének 59,5 százalékát az uniós tagállamok valamelyikével bonyolítja le.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.