Láthatóan nagy az eltérés egyfelől az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai célértékei, másfelől a tagországok által kidolgozott mezőgazdasági tervek között: erre a következtetésre jut az Európai Számvevőszék ma közzétett különjelentése. A 2023–2027. évi Közös Mezőgazdasági Politika (KAP) nagy rugalmasságot hagy a tagállamoknak annak kapcsán, hogyan tükröztessék terveikben az Unió ambiciózus zöld célkitűzéseit.
Mindegyik tagállam élt egyes mentességekkel a mezőgazdasági és környezeti feltételekre nézve, míg egyesek csökkentve vagy késve vezették be az uniós források megszerzéséhez szükséges zöldítő intézkedéseket. Az Európai Számvevőszék általános következtetése szerint
a KAP-tervek nem mutatnak arra, hogy jelentősen fokozódnának a zöldítő törekvések.
A 2021–2027. évi KAP keretében folyósított 378,5 milliárd euró célja, hogy biztosítsa a mezőgazdasági termelők méltányos jövedelemtámogatását, az élelmezésbiztonságot és a vidéki területeken a megélhetést, de az is, hogy megvédje a környezetet a károkkal és a – mezőgazdasági termelést is (például a szélsőséges időjárás miatt) közvetlenül befolyásolni képes – éghajlatváltozással szemben.
„A közös agrárpolitikát ma környezetbarátabban tervezik, mint korábban, a tagállamok mezőgazdasági tervei között azonban továbbra sem látunk jelentős eltéréseket. Megállapítjuk, hogy az uniós szintű éghajlatpolitikai és környezetvédelmi törekvések nincsenek összhangban a nemzeti szintűekkel. Véleményünk szerint hiányoznak továbbá a zöld teljesítmény értékelésének egyes fő elemei” – jelentette ki Nikolaos Milionis, az ellenőrzésért felelős számvevőszéki tag.
Az új KAP több feltételt szabott az uniós források megszerzéséhez, ugyanakkor nagyobb rugalmasságot hagyott a tagállamoknak bizonyos szabályok alkalmazása terén.
Olyan ökorendszereket vezetett be, amelyek az éghajlat, a környezet és az állatjólét szempontjából előnyös gyakorlatokat jutalmazzák, és megerősítette a vidékfejlesztési intézkedéseket. Mind a KAP, mind az ökorendszerek esetében az előírások része volt, hogy a forrásoknak legalább egy minimális százalékát környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedésekre kell fordítani: ez valamennyi tagállam esetében teljesült.
A számvevők megállapították azt is, hogy a KAP-tervek nincsenek kellően összhangban a zöld megállapodással, noha az utóbbi az Unió éghajlati és környezetvédelmi szakpolitikájának egyik fő eleme. A szabályok nem írják elő, hogy mezőgazdasági terveikben a tagállamok adjanak meg becslést arra nézve, hogy KAP-terveikkel hogyan járulnak hozzá a zöld megállapodás célértékeihez.
A számvevők szerint mérhető célértéknek csak a biogazdálkodással művelt földterületek növekedése tekinthető,
és úgy tűnik, hogy a zöld megállapodásban 2030-ra kitűzött megfelelő célértéket nagyon nehéz lesz teljesíteni. Elemzésük tanúsága szerint a zöld megállapodás célértékeinek teljesülése nagymértékben a KAP-on kívül tervezett intézkedésektől függ.
A számvevők hangsúlyozzák továbbá: a KAP zöld teljesítményének ellenőrzésére szolgáló nyomonkövetési keretet ugyan egyszerűsítették, de abból kulcsfontosságú elemek hiányoznak. Ezért javaslatuk szerint a keretet meg kell erősíteni, különösen az előrehaladás mérésére szolgáló egyértelmű célértékek és eredménymutatók meghatározásával.
Egy jelentés javasolja a földalapú támogatások megszüntetését, és az európai húsfogyasztást is visszaszorítaná. Bár ezek a javaslatok nem kötelező érvényűek, vélhetően befolyásolják majd a következő Európai Bizottság munkáját, borítékolva a heves vitákat az európai mezőgazdaság jövőjéről Brüsszelben. Különösen azért, mert az agrártámogatások jelentik az uniós költségvetés legnagyobb tételét.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.