Újabb ikonikus nemzeti étel tűnhet el a klímaváltozás miatt
A melegedő klíma miatt egyre kevesebb és rosszabb minőségű kínai kel terem Dél-Koreában, pedig az ország nemzeti ételének, a világszerte híres és népszerű kimcsinek ez a legfontosabb hozzávalója.
A kínai kel a hűvösebb éghajlatot kedveli, általában a hegyvidéki régiókban termelik, ahol a növény növekedési szezonjában, nyáron ritkán haladja meg a hőmérséklet a 25 Celsius-fokot.
Kutatások bizonyítják, hogy a klímaváltozás okozta felmelegedés veszélyezteti a kínai kelt, méghozzá olyan mértékben, hogy
eljöhet az az idő, amikor egyáltalán nem is tudják majd termeszteni Dél-Koreában.
Már érzik a változást a termelők
„Reméljük, hogy ez a jóslat nem válik valóra” – nyilatkozta a Reutersnek Li Junghju növénypatológus és virológus. „A káposzta csak nagyon szűk hőmérsékleti sávhoz tud alkalmazkodik, az optimális hőmérséklet a termeléséhez 18 és 21 Celsius-fok között van” – tette hozzá.
A Koreai-félsziget éghajlata azonban egyre inkább szubtrópusivá válik, nő a különbség a napközbeni és az éjszakai hőmérséklet között, és a meteorológusok előrejelzése szerint a jövőben a nagyon meleg napok száma évi 17,9-ről 40,4-re nő.
Bár kimcsit sokféle alapanyagból – retekből, uborkából és újhagymából is – készítenek, a legnépszerűbb változatlanul a kínai keles, és a gazdák és a kimcsikészítők is érzik már a változást.
Li Hajon, aki a szöuli Mezőgazdasági Minisztérium kimcsimestrere szerint
a magasabb hőmérséklet miatt a káposzta szíve „megromlik, a gyökér pedig pépes lesz”.
„Ha ez így folytatódik, akkor lehet, hogy nyáron le kell mondanunk a káposztás kimcsiről” – jósolta.
Folyamatosan csökken a termőterület
A hivatalos statisztikák szerint tavaly a felföldeken már kevesebb mint feleakkora területen, 3995 hektáron tudtak kínai kelt termeszteni, mint húsz éve; akkor ezt 8796 hektáron tették.
A Vidékfejlesztési Hivatal előrejelzése szerint
a termesztési terület a következő 25 évben drámai mértékben, mindössze 44 hektárra csökken,
ha az éghajlat a jelenlegi forgatókönyvek szerint változik, 2090-re pedig a felvidéken egyáltalán nem termesztenek majd kínai kelt.
A visszaeséshez a magasabb hőmérséklet mellett hozzájárulnak a kiszámíthatatlanul heves esőzések és a kártevők is, amelyeket a melegebb és hosszabb nyarak miatt nehezebb lesz féken tartani.
Van például egy gombafertőzés, amely elszárítja a növényt, és különösen nagy gondot okoz a gazdáknak, mivel a kár csak betakarításhoz nagyon közel válik nyilvánvalóvá.
Meg kell küzdeni az olcsó kínai importtal is
Ha az éghajlatváltozás nem lenne elég, a dél-koreai kimcsiiparnak meg kell küzdenie a Kínából származó, főként éttermekben felszolgált olcsóbb importtal is.
Vámhivatali adatok szerint idén július végéig 6,9 százalékkal nőtt a kimcsi behozatala, az import értéke elérte a 98,5 millió dollárt, és szinte az egész mennyiség Kínából származott. (Egy dollár 356,6 forint.)
A szöuli kormány egyelőre hatalmas, klimatizált raktárak fenntartásával próbálja megakadályozni az árak emelkedését és a hiányt.
A tudósok pedig olyan növényfajták kifejlesztésén fáradoznak, amelyek melegebb éghajlaton is képesek teremni, ellenállóbbak a csapadék és a fertőzések nagymértékű ingadozásával szemben.
Az új fajták nem lesznek az igaziak
Az olyan gazdák azonban, mint a 71 éves Kim Szikap, aki egész életében az ország keleti részén fekvő Kangnung régió káposztaföldjein dolgozott, attól tartanak, hogy ezek a fajták drágábbak lesznek, ráadásul az ízük sem lesz megfelelő.
„Megdöbbentő és ugyanakkor szomorú is, hogy eljön az idő, amikor nem termeszthetünk többé Koreában káposztát” – mondta Kim. „A kimcsi olyasmi, ami nem hiányozhat az asztalunkról. Mit fogunk tenni, ha ez megtörténik?”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.