Csaknem két évtizedes vita végére kellene már végre pontot tenni Olaszországban, ahol strandháborúba torkollt az uniós versenyszabályok betartására vonatkozó brüsszeli követelés, amely szerint átlátható módon és valós verseny alapján kell koncesszióba adni Olaszországban a tengerparti strandokat – a fejleményekről az Euronews számolt be.
A kérdésbe egyelőre minden kormánynak beletört a bicskája, amit igazán nem is mertek használni, hiszen kiterjedt üzemeltetői körről, végső soron pedig jelentős számú szavazatról van szó a tengerpartok mentén.
A családi vállalkozások által birtokolt piacon a napernyők és nyugágyak bérbeadásából, a strandok működtetéséből évente mintegy kétmilliárd eurós bevétel származik.
A működési engedély ára:
A jellemzően az olasz állam tulajdonában lévő strandok üzemeltetési jogát a helyi önkormányzatok hajdan magánszemélyeknek, például háborús veteránoknak adták át, akik így biztos jövedelemhez jutottak. Van, aki már a harmadik generációs üzemeltető egy családon belül, vagyis ezek a szerzett jogok igen régóta garantálják jó néhány család megélhetését.
A probléma az, hogy a hajdan kiadott és azóta folyamatosan megújuló engedélyek
gyakorlatilag bebetonozták e családok jogait, vagyis a strandbizniszre senki sem pályázhat már évtizedek óta.
Az Európai Unió viszont ezzel szemben 2006 óta előírja az átlátható versenyeztetés szabályát. Ez ellen az érintettek azzal érvelnek, hogy tetemes beruházásokat hajtottak már végre a strandokon, amelyeket most tőkeerős nagy cégek gyakorlatilag ingyen szerezhetnek meg.
A strandüzemeltetési engedélyeket Giorgia Meloni jobboldali kormánya erre a szezonra is megújította, viszont a hírek szerint közel lehet, úgymond küszöbön áll a megoldás az EU és Olaszország között a strandkoncessziós viszályban. Konkrétan:
Róma 2025 elejétől kénytelen lesz megfelelni az uniós szabályoknak.
Beszédes adat, hogy az olasz államigazgatás évente alig százmillió eurót kap az ország 12 166 strandkoncessziójából, miközben az állami tulajdon hasznosításából busás bevétel származik a rendkívül kedvelt tengerpartokon.
A magas árakra sokan panaszkodnak, egy nyugágy és egy napernyő napidíja 25–35 euró között mozog.
Az idei olasz nyarat beárnyékolta a potenciális napágy- és napernyőhiány, valamint a később nyitó strandok híre, ami minden bizonnyal nem volt túl jó reklámfogás a turisztikai piacon sem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.