Magyar vendégmunkások ezrei szembesülhettek már vele, hogy a német építőipar súlyos problémákkal küzd. A szakértők látnak kiutat, mégpedig egy technológiaváltást, amely akár visszafordulásnak is tűnhet azok számára, akik emlékeznek a tömeges lakásépítéseket lehetővé tévő házgyárakra a valamikori európai kommunista tömbben. A változás kiindulópontja és mintája Dánia, de a német szakértő szerint a trendben jócskán a szomszédaik elé vágtak a franciák is.
Ha a németek lendületesen az újfajta gyári építkezés irányába fordulnak, az első körben a magyar vendégmunkások egy részének jelenthet nagy változást, hiszen újfajta szakértelmet igényel, de logikus folytatás, hogy a magyar építők és építkezők is egyre szélesebb körben találkoznak az új lehetőségekkel és igényekkel.
A német építőipar már a világjárvány beütése óta támolyog. Ez az egyik eleme annak, hogy egészében a német gazdaság és életszínvonal sem tud magához térni, nyilvánvaló következményekkel a hozzájuk ezer szállal kötődő magyar gazdaság és piaci teljesítmény számára.
Az építési teljesítmény akkor zsugorodik, amikor sok-sok új lakásra lenne szükség: súlyosbodik a lakáshiány, ami szintén érinti a németeknél szerencsét próbáló honfitársainkat. A probléma nem kizárólag német, a Világgazdasági Fórum szerint világkrízisről van szó, naponta kellene építeni 96 ezer új lakást, de a becslések szerint kevesebb mint 18 ezer épül. A németeknél ennek a tetejébe még vissza is esik a volumen.
Mi a probléma gyökere? – elmondta a Handelsblattnak Michael Voigtlander, a Kölni Gazdaságkutató Intézet ingatlanközgazdásza: a német építőipar semmit sem javult az elmúlt harminc évben – semmivel sem jobb a termelékenysége, mint a magyar rendszerváltás körüli években, amikor elkezdtek odaáramlani a magyar vendégmunkások.
Az égető erejű szükséglettel a háttérben a hatékonyság javítása elkerülhetetlen, és más európai országok hamarabb rátaláltak az útra a németeknél.
A mérföldkő
a tömeg- és moduláris gyártás az építőiparban – magyarázza a szakértő. A moduláris annyit jelent, hogy előregyártott modulokból, azaz épületegységekből összeállított – jól ismert szavunkkal: "panel".
Nem ugyanarról van szó, mint amit Magyarországon és a régióban már az 1960-as évektől megismerhettünk, házgyári betonpanelekből gombamód szaporodó panelháznegyedek formájában. A technológiák azóta sokat változtak. Az előregyártott egységekből való építkezés már korábban is ismert módszer volt Nyugaton is, és a panelrengetegek hőskorának lecsengése után sem állt le. A lakások, házak építésében azonban a jómód új igényeket szült: a német építtetők jó ideje az egyedi megoldásokat részesítik előnyben, a sablonost nem kedvelik.
Európa legnagyobb gazdasága, az életszínvonal-emelkedés elakadása ellenére is gazdag Németország példája azt mutatja, hogy az „egyedieskedést”, legalábbis eddig elterjedt formájában már ők sem engedhetik meg maguknak, ahogy mások sem. Európában először a dánok találtak rá az új útra.
Dániában már odáig jutottak el, hogy a lakásépítések 40 százaléka tömeggyártás-alapú. Ez azt jelenti, hogy az építkezési munka jelentős része nem a telken zajlik, hanem házgyárakban, ahol nagy építőegységeket, akár egész szobamodulokat állítanak elő tömegtermelésben, majd az építési helyszínre szállítják, ahol a „legóelv” alapján összerakják a házat. (Utalás az előregyártott darabegységekből összeszerelhető játékokra, amelyek sok variációt kínálnak az építés közben.)
Nem feltétlenül a sokak által rondának tartott régi lakótelepek visszatérésére kell gondolnunk. A legóelv azt jelenti, hogy az elemek variálhatók. A dániai Billund különlegessége és büszkesége a Legoland és a Lego csoport székhelye közelében elemekből összevariált Lego Ház.
Hogy mennyire jól hat, és mennyire nem egy kaptafájú, hanem egyedi a végeredmény, az természetesen sok mindentől függ. Fotókat és videókat böngészve gyakran meg se mondanánk, hogy moduláris építésű házat mutatnak. Hogy elterjed-e ez a fajta módszer a németeknél, attól függ, mennyire lehet legyőzni fanyalgásukat, és mennyire írják felül a vágyakat a szükségletek. Szakértők szerint mindenesetre a német építőiparnak óriási szüksége van a vérfrissítésre.
Nem is csak a lakások esetében, hiszen az országban egyéb építkezésekben is hagyományos az egyediségre való törekvés, ami egyébként az építésügyi eljárásokat és a karbantartást is bonyolítja. A németeknél például nem úgy csinálják, mint Franciaországban, ahol az autópályák hídjai is régóta tömegtermelésben készülnek.
Mind ugyanúgy néz ki, de keresztül tudsz hajtani rajtuk
– nyugtat kicsit szarkasztikusan Voigtlander. Hogy mire utalnak a szakértők, amikor a német építőipar gyengélkedéséről és a megújulás szükségességéről beszélnek, jól példázza az alábbi grafikon az építési volumen folyamatos visszaeséséről.
Az új módszerek alkalmazása a hatékonyság javításán kívül számos dolgot megváltoztathat az építőiparban.
Az előnye például, hogy a munkakörülmények a házgyárakban sokkal jobbak lehetnek, mint az építkezési helyszíneken. A munkavégzés helye mindig ugyanaz, és a munkafolyamatok körülményei ergonomikusan alakíthatók.
A nők aránya a moduláris építés termelésében 20 százalék, az építési helyszíneken csak két százalék
– tette hozzá az IW szakértője.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.