Jó hír a mezőgazdászoknak: nőhet az élelmiszerek iránti kereslet

A mezőgazdasági piacok már a stabilizáció jeleit mutatják – állapítja meg az Európai Bizottság nemrég közzétett rövid távú előrejelzése. Az élelmiszer-infláció csökkent, az élelmiszerárak pedig viszonylag stabilak maradtak az elmúlt hónapokban a legtöbb termék esetében, bár átlagosan 32 százalékkal magasabbak 2020-hoz képest. (Magyarországon 2023 végén ennek a dupláját mérték.) Az EB előrejelzése szerint az agrártermékek és az élelmiszerek iránti kereslet nőhet, amit a gazdaság bővülése, illetve az infláció mérséklődése is támogat. A tavaszi prognózis óta ugyanakkor kedvezőtlenebbé váltak az időjárási viszonyok, így ezek – például a Magyarországot is sújtó aszály – miatt a főbb szántóföldi növények termésmennyiségének és minőségének szintje is elmarad az akkor várttól.

Folytatódik viszont az EU műtrágyapiacának fokozatosan stabilizációja, ami a kereskedelmi forgalom normális szintre történő visszatérését és az uniós termelés fellendülését hozza. Ezt a folyamatot fékezheti, hogy a termelőknek likviditási problémáik adódhatnak a szántóföldi növények gyengébb termése és alacsonyabb árai miatt, ami hatással lehet a 2025 tavaszán esedékes műtrágyavásárlásokra – veti fel a bizottság előrejelzése.

Csökkenő gabonatermés

A 2024–2025-ös szezon uniós gabonatermelését 260,9 millió tonnára becsülik, ami körülbelül 7 százalékkal marad el az ötéves átlagtól, ami az elmúlt évtizedben a legalacsonyabb. A bizottság magyarázata szerint a csökkenést részben a kedvezőtlen időjárás, részben pedig a termőterület csökkenése okozza. A leginkább érintett növények a lágy búza és a kukorica, míg a zab, az árpa és a durumbúza termelése nő.

Az olajos magvak termése is csökken a 2024–2025-ös szezonban: a 29,7 millió tonnás várható termés 8 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az okok között a bizottság a repceterület csökkenését és a napraforgót sújtó kedvezőtlen időjárást említette. A tavaszi kilátások még jóval kecsegtetőbbek voltak: az uniós testület akkor még növekvő kukoricatermő-területről és magas várható hozamokról számolt be.

Ezzel szemben a szójabab termelése várhatóan 8 százalékkal nő az előző évhez képest, ezzel pedig 13 százalékkal haladja meg az ötéves átlagot, ami a szójabab termőterületének 11 százalékos növekedését tükrözi. 

A növényi olajok piacát alapvetően befolyásolja, hogy fogyasztásuk az EU-ban továbbra is csökkenő tendenciát követ, a 2024–25-ös szezonban 14 százalékkal marad az ötéves átlag alatt. Ennek hátterében a pálmaolaj-felhasználás csökkenő trendje áll, ami egyben az import csökkenéséhez vezet, miközben az export változatlan marad.

• Eközben a 2024–2025-ös gazdasági évben az EU cukortermelése a becslések szerint egymillió tonnával nő az előző szezonhoz képest. Ennek oka 
• a cukorrépa termőterületének növekedése, amit pedig a rekordmagas cukorár ösztönöz, 
• emiatt a gazdálkodók akár más szántóföldi növényekről is váltanak. 

A cukorfogyasztás várhatóan stabil marad, így a növekvő belső piaci kínálattal együtt ez az import csökkenéséhez vezet.

Más pályán a bor és a tej

Az EU bortermelésének csökkenése várhatóan továbbra is jellemző lesz, 2024–25-ben 7 százalékkal az ötéves átlag alatt marad, miközben a fogyasztás továbbra is csökkenő tendenciát mutat. A magyar borpiacot az uniós termelés csökkenése közvetlenül kevésbé érinti, tekintve, hogy a belföldi borfogyasztásban egy 2023-as részletes elemzés szerint az importborok aránya csupán 9 százalék, tehát jelentős külpiaci nyomásról nem beszélhetünk. A trend viszont itt is látványos, hiszen az idézett elemzés készítői 2017-ben is közzétették egy hasonló kutatás eredményét, amely szerint akkor még csak 6 százalék volt az importborok piaci részesedése. A fogyasztás csökkenése eközben a hazai piacon is jellemző, amit jól illusztrál, hogy 

Emelkedik viszont az EU tejkínálata: a normál időjárási körülmények mellett a tejelő állomány folyamatos, 0,7 százalékos csökkenését várhatóan a tejhozam 2 százalékos növekedése ellensúlyozza. Tovább növekedhet jövőre az EU sajttermelése is, azt uniós termelők árai versenyképesek, amiből az exportőrök profitálhatnak. A vajnál szűkös kínálat mellett stabil a kereslet, az ebből fakadó durva mértékű áremelkedés azonban utóbbit alááshatja.

Az uniós marhahústermelés szerkezeti átalakuláson megy át, a piaci alkalmazkodás az ágazatban várhatóan 1 százalékos termeléscsökkenést eredményez 2025-ben. Az egy főre jutó marhahúsfogyasztás idén 1,7 százalékkal, 9,6 kilogrammra esik vissza. (Magyarországon ennek körülbelül a harmada fogy el fejenként.)

Biztonságosak maradnak-e az élelmiszerek?

Szűkülő pályán van az uniós sertéshústermelés: 2024-ben enyhén, 0,5 százalékkal, 2025-ben pedig 0,2 százalékkal csökken, a termelést pedig továbbra is veszélyezteti az afrikai sertéspestis. Az EU egy főre jutó fogyasztása jövőre várhatóan 30,9 kilogrammos szinten stabilizálódik, miközben a kevésbé versenyképes uniós sertéshúsárak valódi kihívást jelentenek a világpiacra irányuló kivitelben. Érdekes, hogy ez a 30,9 kilogramm per fő egy 2023 elején megjelent prognózis szerint 20 dekával annál is alacsonyabb, mint amit – évi 0,4 százalékos csökkenést feltételezve – 2032-re jeleztek előre akkor. A kiindulási pont a 2022-es 32,4 kilogramm volt.

Ezzel szemben az EU baromfiágazata 2024-ben meglehetősen jó piaci kilátásokat mutat, a termelésben 4, az exportban pedig 3 százalékos lehet az idei növekedésről. Ez a trend várhatóan jövőre is folytatódik, az unió egy főre eső baromfifogyasztása eléri a 25,2 kilót. A kérdés ebben az esetben leginkább az, hogy később mi lesz: 

• tovább szigorítja-e a bizottság az állatjóléti és állategészségügyi előírásokat, illetve 
• a különböző kereskedelempolitikai megállapodások mennyire lehetetlenítik el az uniós termelést, 
• sikerül-e az importtermékek előállítóinál is elérni, hogy tartsák be az EU követelményeit?