Vlagyimir Putyin a BRICS üzleti fórum plenáris ülésén kijelentette, hogy a BRICS Új Fejlesztési Bankja alternatívát jelent a nyugati pénzügyi mechanizmusokkal szemben. Putyin hangsúlyozta, hogy a BRICS tagországai közötti gazdasági növekedés egyre kevésbé fog függeni a külső hatásoktól vagy beavatkozásoktól, amelyet ő a gazdasági szuverenitás alapjának nevezett.
Az elnök kiemelte, hogy a BRICS-tagországok közötti pénzügyi együttműködés megerősítésében különösen fontos szerepet játszik az Új Fejlesztési Bank. A bankot Putyin hatékony, erős szervezetként jellemezte, amely szilárd tőkével és tapasztalt szakértőkből álló csapattal rendelkezik – írja a Ren.tv.
Az ülésen megmutatta magát a BRICS Pay rendszer is, melyet helyben már ki is lehetett próbálni.
Putyin továbbá emlékeztetett arra is, hogy Oroszország segíti az új BRICS-tagok, például Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek integrációját a szervezet mechanizmusaiba. Az október 17–18. között Moszkvában megrendezett BRICS üzleti fórum és éves találkozó célja a gazdasági együttműködés erősítése, valamint a nemzetközi kereskedelem fenntartható fejlődésének támogatása volt.
A BRICS-országok összesített GDP-je már jelentősen meghaladja a G7-ekét, és továbbra is növekszik – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a BRICS üzleti fórum plenáris ülésén Moszkvában. Kiemelte, hogy a BRICS gazdasági növekedése egyre kevésbé függ a külső hatásoktól, mivel az összesített GDP-je eléri a 60 billió dollárt. Putyin hangsúlyozta, hogy
a BRICS-országok világgazdasági részesedése stabilan meghaladja a G7-ekét,
és a különbség már közel 10 százalékra nőtt. Ezenkívül a BRICS-tagállamok 2024-es várható gazdasági növekedése 4 százalék körül alakul, ami jóval meghaladja a G7-ek 1,7 százalékos, illetve a globális gazdaság 3,2 százalékos bővülését – derül ki az Izvesztija beszámolójából.
Az orosz elnök hozzátette, hogy a BRICS-tagországok sikeresen működnek együtt, és közös projekteket valósítanak meg. Oroszország pedig segíti az új tagokat, például Egyiptomot, Iránt, Etiópiát és az Egyesült Arab Emírségeket abban, hogy integrálódjanak a BRICS rendszerébe.
A keleti nyitással Erdogan és a BRICS is jól járhatna, a török elnök azonban úgy tendálna Kelet felé, hogy közben a Nyugattól kapott előnyökről és védelemről sem mondana le. Törökország közel húsz éve várja, hogy beléphessen az EU-ba – a BRICS-csatlakozástól viszont lehet, hogy csak hónapok választják el az országot.
Törökország egyértelműen azért nyújtotta be csatlakozási kérelmét a BRICS-hez, mert
Erdogannak elege lett abból, hogy az európai uniós csatlakozási törekvései nem haladnak elég gyorsan,
így a kormány új szövetségi rendszer felé vette az irányt. Igaz, Erdogant nehezen lehetne nyugati elfogultsággal vádolni: országa az ukrajnai háború kitörését követően is kitartott Putyin mellett, annak ellenére, hogy Törökország a NATO egyik legfontosabb, geopolitikai szempontból is létfontosságú, oszlopos tagja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.