Míg tíz éve Svédország tárt karokkal várta a menedékkérőket, addig ez a lelkesedés olyannyira alább hagyott, hogy szinte teljes bezárkózásba fordult át. A bevándorláspolitikán a balközép koalíciós kormány két éve, majd a jelenlegi konzervatív kormány is szigorított.
Svédországban 1997 óta a legalacsonyabb a menedékkérők száma, és több mint 50 év óta először fordult elő, hogy a bevándorlókhoz képest több volt a kivándorló 12 hónap alatt. „Míg az EU-ban a menedékkérők száma magas szinten stabilizálódott, addig Svédországban továbbra is csökken” – jegyezte meg a svéd igazságügyi minisztérium. Az idén július 28-ig tartó időszakban 27 százalékkal csökkent a menedékkérelmek száma a tavalyi év azonos időszakához képest.
Svédország fellép az úgynevezett „árnyéktársadalom” ellen, azaz azok ellen, akik jogalap nélkül tartózkodnak az országban. A kormány ezzel is akarja kezelni a migránsok számának növekedésével járó „társult problémák”, úgymint az erőszakos bűncselekményeket vagy a szervezett bűnözés felszámolását. A politika alapelve ezentúl az, hogy „ki kell utasítani azokat, akiknek nincs alapjuk a védelemre vagy más törvényes joguk a svédországi tartózkodásra”.
A 10,5 millió lakosú ország ötöde immár külföldi születésű, a legtöbben Szíriából, Irakból, Iránból, Szomáliából és Afganisztánból érkeztek.
A jobbközép kormány célja az illegális bevándorlás csökkentése.
Szigorítottak a menekültügyi és a már a Svédországban tartózkodó bevándorlók családtagjaira vonatkozó jogszabályokon. A kormány új kezdeményezéseket javasolt a migránsok kitoloncolására, valamint a tartózkodási engedélyek visszavonására vonatkozó jogkörök bővítésére.
A kormány jelentősen csökkentené a Svédországba költöző, alacsonyan képzett munkaerő számát is. Egy új bevándorlási törvény értelémben csak olyan migránsoknak ad munkavállalási engedélyt, akik bére eléri a havi mediánbér legalább 80 százalékát, ami jelenleg 35 600 svéd korona (1 260 ezer forint). Egyes hiányszakmákat, például a gondozókat, azonban kizárnak az új követelménye alól.
A szakszervezetek szerint egyes intézkedések túl messzire mentek és munkaerőhiányt okozhatnak, de a jogvédők is felemelték a hangjukat az új szabályozások ellen.
Azok helyzetét is megnehezítették, akik már az országban élnek – vélekedett Jacob Lind, a svédországi Malmöi Egyetem nemzetközi migrációval foglalkozó kutatója a CNBC-nek. A szakértő szerint
a kormány bűnbakká teszi a migránsokat, „mondván, hogy ők (...) alapvetően minden probléma okozói, ami természetesen nem igaz”.
A svédek évtizedeken át szociálliberális mintaországnak számítottak. A willkomenskultur azonban a múlté és kemény migrációs politika váltotta fel. Az eredmény nem maradt el: Svédország egyre inkább bevándorlómentes övezet. A fordulatnak a svéd társadalmon kívül talán a magyar kormány örülhet a legjobban, amely ismét a végletekig kiélezett harcban áll az Európai Bizottsággal a migráció kérdésében.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.