A dél-oroszországi Sztavropol tartományból származó Alekszej Szagal számára Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója meglehetősen gyümölcsözőnek bizonyult – írja a Financal Times (FT) portréja.
A lótenyésztésért rajongó férfi a menekülő nyugati vállalatok eszközeinek egyik legnagyobb felvásárlójává vált. Arneszt nevű vállalkozása, amely korábban a világ legnagyobb fogyasztási cikkeket gyártó csoportjainak alvállalkozója volt,
Szagal gyors felemelkedése jól szemlélteti, hogy a háború a Szovjetunió összeomlása óta a legnagyobb vagyonátcsoportosítást indította el az országon belül, és az államhoz kötődő kapitalisták új generációját hozta létre.
Az Arneszt viszonylag ismeretlen volt, egészen addig, amíg a vállalatok nem akarták eladni az eszközeiket. Rendszeres és sikeres ajánlattevő lett
– mondta a brit lapnak egy a nyugati cégek távozásával foglalkozó ügyvéd.
A nyugati eszközök nagybevásárlói közé tartozik többek között Ivan Tavrin, aki 2022-ben mintegy 2,4 milliárd dollárért vette meg a Nasperstől az Avito apróhirdetési oldalt, egy évvel később pedig a német Henkel fogyasztási cikkeket gyártó óriáscég oroszországi eszközeit. Tavaly decemberben az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Tavrint.
Az Oroszországot elhagyni kívánó vállalatok számára egyre nagyobb kihívás, hogy a nyugati szabályozó hatóságok és a Kreml számára egyaránt elfogadható vevőket találjanak. A multinacionális vállalatoknak alapos átvilágítást kell végezniük az ajánlattevőkön, és célszerű saját felügyeleti szerveik jóváhagyását is kérniük, hogy biztosak legyenek benne: nem sértik meg a nyugati szankciókat.
Folyamatosan szűkül azoknak a [potenciális orosz vevőknek] listája, akik megfelelnek ezeknek a kritériumoknak
– mondta a lapnak egy olyan személy, aki számos exitügyletben nyújtott tanácsadást.
A külföldi vállalatoknak is meg kell felelniük az egyre szigorúbb orosz szabályoknak – kénytelen-kelletlen el kell fogadniuk például a mélyen áron aluli értékesítést. Minél nagyobb az üzlet, annál valószínűbb, hogy abba a Kreml is beleszól.
Az FT-nek nyilatkozó szakértők szerint a nyugati vállalatok számára az orosz piacról való távozás egyre drágább lesz, hiszem Moszkva nem titkolt célja, hogy minél több nyugati vagyontárgy kerüljön orosz kézbe – legalább részben kompenzálandó az orosz vagyon külföldi elkobzását.
A kiszivárgott hírek szerint a Kreml azt tervezi, hogy
a vagyonra alkalmazott kötelező árengedményt 50 százalékról 60 százalékra emelik, s a tranzakciók eddigi 15 százalékos adója 35 százalékra nőne. Azt is tervezik, hogy az 50 milliárd rubel feletti tranzakciókhoz egyenesen Vlagyimir Putyin hozzájárulása lenne szükséges.
Az 1971-ben állami vegyipari üzemként alapított Arneszt Szagal szülővárosában, a dél-oroszországi Nyevinnomiszkban található, és van egy hatalmas előnye: Szagalt eddig nem szankcionálták a nyugati hatalmak. Az üzletember közel áll Denisz Manturovhoz, az orosz védelmi ipart felügyelő első miniszterelnök-helyetteshez is – állítják a lap orosz forrásai. Manturov viszont Szergej Csemezov pártfogoltja, aki az 1980-as években Putyin mellett szolgált a KGB-ben, jelenleg pedig a Rosztek nevű állami védelmi konglomerátumot vezeti. Manturov tekintélye a források szerint egyre nő a Kremlben, de rá és Csemezovra is vonatkoznak a nyugati büntetőintézkedések.
Szagalt egy orosz forrás úgy jellemezte, hogy
a büntetlenség nem szállt a fejébe. Jól össze tudja hozni az üzleteket, észszerű, betartja a formaságokat, és nem követel magának túl sokat.
A kereskedelmi minisztérium Manturov alatt valóságos „polipként” viselkedett – mondta egy másik személy, aki számos kilépési ügyleten dolgozott. „Nagyon specifikus módon osztják újra a vagyont, és alakítják ki annak új szerkezetét, biztosítva a saját érdekeiket” – mondta az illető, hozzátéve, hogy ez az Arneszthez hasonló „középszintű cápáknak” kedvezett.
A brit lapnak elküldött közleményében az Arneszt hangsúlyozza, hogy „az orosz piacról való távozásuk során a nemzetközi cégek gondosan válogatják ki a vevőket. Az Arneszt tárgyalási sikerének kulcsa a nemzetközi vállalatokkal való hosszú távú partnerségben rejlik”.
Szagal 1996-ban kezdett együttműködni az Arneszttel mint forgalmazó, és 2004-re többségi részesedést szerzett a vállalatban – az RBC üzleti hírportálnak adott tavalyi interjúja szerint. Az Arneszt ekkorra már megszerezte első szerződését egy külföldi márkával – a német Henkel Taft márkanevű hajlakkjainak flakonjait készítette. Jelenleg az orosz piacon, valamint Fehéroroszországban és Kazahsztánban aktív.
Szagal tulajdonában van az oroszországi Tersk Stud is, amely Európa egyik legnagyobb arabló-farmja. Ott tartják például a Vlagyimir Putyin tulajdonában lévő ménest is. A Veles Capital orosz befektetési cégnek adott 2019-es interjújában Szagal úgy vélte, hogy a ménes értékes kapcsolatépítési lehetőségeket biztosít, és „ígéretes hídnak nevezte Oroszország és az Öböl menti országok között”.
A jó politikai kapcsolatok kifizetődtek: az Arneszt lett a befutó az AB InBev 1,3 milliárd dolláros oroszországi vegyesvállalatban lévő részesedésének megvásárlására, miután a hatóságok augusztusban elutasították az Anadolu Efes török sörgyár ajánlatát – értesült a brit üzleti lap.
Szagal vállalkozása ugyan igencsak jól fut, de a versenytársak is kemény legények, nem kevésbé jó politikai összeköttetésekkel. Tavaly például egy darabig Szagal volta az esélyes, hogy megkaphatja a Carlsberg tulajdonában lévő Baltikát, Oroszország legnagyobb sörgyárát, de végül alulmaradt Putyin egyik régi barátjával szemben.
Az amerikai konzervgyár, a Ball Corp. oroszországi eszközeinek 530 millió dollárért történő felvásárlása volt az Arneszt első nagy üzlete az ukrajnai invázió óta. Az orosz média szerint az üzletet a VTB bank hiteléből finanszírozták.
„Az olyan bankok, mint a VTB, nem adnak többmilliárdos hitelt akárkinek” – mondta Shumanov. A VTB, a Kreml és a kormány nem válaszolt a cikkhez fűzött kommentárkérésekre. Az Arneszt ezután jelképes összegért, 1 euróért vásárolta meg a Heineken harmadik legnagyobb sörgyárát – 100 millió eurónyi adósság átvállalásával. Hamarosan az Unilever által eladott, mintegy 600 millió euró értékű eszköz, köztük négy gyár tulajdonosa lesz.
Nem mondanám, hogy a kisemberekből nagyemberek lesznek. Ők továbbra is kisemberek, akik még mindig a nagyoknak dolgoznak
– mondta az FT-nek egy olyan személy, aki számos exitügyleten dolgozott.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.