Mario Draghi, az Európai Központi Bank (ECB) korábbi elnöke hamarosan bemutatja az Európai Unió versenyképességének javítására irányuló tervét. A mintegy 400 oldalas dokumentum célja, hogy Európa felvegye a versenyt az olyan globális nagyhatalmakkal szemben, mint az Amerikai Egyesült Államok és Kína. Az olasz politikus javaslatcsomagja értelmében a tervek szerint az Európai Uniónak több mint 800 milliárd eurós beruházást kell végrehajtania a gazdaság és a technológiai innovációk területén.
A Bloomberg kiemelte, hogy az Európai Unió versenyképességéről szóló, most napvilágot látott jelentésében Draghi sürgeti az EU-t, hogy
A korábbi olasz miniszterelnök úgy véli, hogy az EU-nak 5 százalékponttal kell növelnie a beruházások szintjét ahhoz, hogy át tudja alakítani gazdaságát, és versenyképes maradhasson. Kiemelte, hogy az unió gazdasági növekedése tartósan lassabb, mint az Amerikai Egyesült Államoké és Kínáé, ami jelentősen megnehezíti a blokk azon képességét, hogy a digitalizáció és dekarbonizáció tekintetében felvegye a versenyt riválisaival.
Ha Európa nem tud termelékenyebbé válni, akkor nem leszünk képesek egyszerre az új technológiák vezetőjévé és az éghajlati felelősségvállalás élharcosává válnunk, nem leszünk tovább független szereplők a világ nagyszínpadán. Ebben az esetben vissza kell majd vennünk az ambícióinkból
– vázolta fel a borús jövőképet Draghi.
Az olasz politikust az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bízta meg a jelentés elkészítésével, és az EB-nek kell meghoznia a döntést arról, hogy Draghi ajánlásaiból, javaslataiból mennyit fogad el, mennyit fog megvalósítani. A dokumentum elkészítésére azért volt szükség, mert Európa vezetői egyre inkább belátják, hogy az öreg kontinens energiafüggősége és nyersanyaghiánya miatt fokozatosan veszít versenyképességéből fő versenytársaival szemben. Ráadásul az EU-t továbbra is hátráltatja az, hogy távközlési és védelmi ipara képtelen kihasználni a méretgazdaságossági előnyöket.
A jelentés kitért arra is, hogy az EU nagyfokú kereskedelmi nyitottsága miatt kiszolgáltatottá válik, ha az ellátási lánc valamelyik kulcsszereplőjével történik valami, vagy épp az aktuális gazdasági és politikai tényezők (mint amilyen volt a Covid, vagy épp az orosz–ukrán háború) miatt a lánc sérül – emelte ki a CNBC. A dokumentum szerint ugyanis Európa importjának mintegy 40 százaléka kisszámú, nehezen helyettesíthető beszállítótól származik, ráadásul ezeknek közel fele olyan országokból érkezik, melyekkel az unió stratégiai szempontból nem áll kapcsolatban.
Draghi javaslatai szerint éppen emiatt az EU-nak új, valódi külgazdasági politikát kell kialakítania, amely összehangolja a különféle kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat és a közvetlen befektetéseket az erőforrásokban gazdag országokkal, valamint a kiválasztott kritikus területeken a készletek felhalmozását, és új ipari partnerségek kiépítését is.
A dokumentum hangsúlyozta, biztosítani kell azt, hogy az EU függőségei ne növekedjenek, és törekedni kell arra, hogy a bányászat, az újrahasznosítás és az megújuló erőforrásokkal kapcsolatos innovációk révén Európa kiaknázza a saját erőforrásaiban rejlő lehetőségeket is.
Ahhoz, hogy az energetikai átállás lehetőség legyen, Európának össze kell hangolnia valamennyi politikáját az éghajlati célokkal, és közös tervet kell kidolgoznia a szén-dioxid-mentesítésre és a versenyképességre, amely kiterjedne az energiatermelőkre, a tiszta technológiai és autóipari ágazatokra, valamint az energiaintenzív vállalatokra, ahol a károsanyag-kibocsátás csökken. nehéz csillapítani.
Draghi jelentése szerint az EU négy legnagyobb kibocsátás-intenzív iparágának, például a vegyi- és a fémiparnak 500 milliárd euróra lesz szüksége a következő 15 évben a szén-dioxid-mentesítéshez. Ráadásul 2031 és 2050 között a közlekedési beruházások szükségletei elérik a 100 milliárd eurót évente.
Draghi közös gondolkodásra hívta fel az autóipari ágazatot, és ezt az ágazatot „az uniós tervezés hiányának kulcsfontosságú példájának” nevezte. A blokkot valós veszély fenyegeti, hogy az uniós autógyártók továbbra is elveszítik piaci részesedésüket Kínával szemben, amely „gyakorlatilag minden területen” megelőzi a 27 tagú tömböt, miközben alacsonyabb költségek mellett termel.
Az EU, valamint az Egyesült Államok és Kína közötti növekvő digitális innovációs szakadék kezelése érdekében a jelentés egy olyan ügynökség reformját javasolta, amely az Egyesült Államok Védelmi Fejlett Kutatási Projektek Ügynöksége mintájára épülne, és amely áttörést jelentő technológiákat finanszírozna, és amelyet köztisztviselők helyett innovátorok irányítanának.
Az Európai Beruházási Bank számára is lehetővé kell tenni, hogy együtt fektessen be ígéretes technológiai vállalatokba, hogy több kockázati tőke áramoljon a vállalkozásokba.
A jelentés a védelmi kutatás-fejlesztés közös finanszírozását javasolja számos ágazatban, mint például a drónok, a hiperszonikus rakéták, az irányított energiájú fegyverek, a védelmi mesterséges intelligencia és a tengerfenék- és űrhadviselés, de az űrágazatban is. Azt is javasolja, hogy fokozzák a védelmi felszerelések együttműködésen alapuló beszerzését, valamint előnyben részesítsék az európai vállalatokat, amennyiben azok versenyképesek.
A volt olasz miniszterelnök azt javasolta, hogy az EU követhetné a Next Generation EU modelljét, a 800 milliárd eurós közös adósságból finanszírozott helyreállítási alapot a Covid-világjárvány következményeinek leküzdésére.
A jelenlegi szabályok szerint azonban az EU 2026-tól beszünteti a további nettó hitelfelvételt, amikor járványmentesítő programja lejár. Miközben viták folynak a védelem és az éghajlatváltozás finanszírozására szolgáló további kibocsátásokról, az állandó közös hitelfelvételt határozottan ellenezte a blokk gazdasági hatalma, Németország.
„Ha Európa nem tud termelékenyebbé válni, kénytelenek leszünk választani. Nem leszünk képesek egyszerre az új technológiák vezetőjévé, az éghajlatváltozással kapcsolatos felelősség jelzőjévé és független szereplővé válni a világ színterén” – írta Draghi a jelentésben. "Ha nem az összes ambíciónk egy részét vissza kell mérnünk."
Az ukrán krízist megszenvedő – de ha ügyes, ki is használó – európai politikai-gazdasági elit most lehetőséget kap az egyik legnagyobb, évtizedes gondja megoldására. Csökkentheti az EU hadiiparának lemaradását a hatalmas amerikai fegyvergyáraktól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.