Megkezdődtek a kifizetések

Az idén a 2002. üzleti év után húsz társaság közgyűlése döntött osztalékfizetésről, ezek közül a Pannon-Flax és a Kartonpack kivételével tavaly is minden cég megörvendeztette tulajdonosait némi jövedelemmel. Az elmúlt évben - a még ma is a tőzsdei listán szereplő társaságokat tekintve - az osztalékfizetők között szerepelt a Danubius, az OTP, a Pannonplast, a Rába és a Styl is, amelyek részvényenként 47, 27,5, 75, 100, illetve 40 forintot hoztak a részvényeseknek. Az idén némileg másképp alakultak az események, a Pannonplast, a Rába és a Styl gazdálkodási nehézségeivel összefüggésben a kifizetés elmaradása mellett döntött. Az OTP, bár jelentős mértékben, mintegy 20 százalékkal növelte konszolidált adózott eredményét a 2001. évhez képest, akvizíciós tervei miatt arra kérte tulajdonosait, hogy a nyereséget helyezzék eredménytartalékba.

A Danubius 2,296 milliárdos konszolidált adózott eredménye mintegy 1 milliárddal kevesebb a megelőző évinél, ám a társaság elnöke az osztalékjavaslat elmaradását nem is ezzel, hanem a háborús helyzet és az idegenforgalmi recesszió elhúzódása miatti tartalékolással hozta összefüggésbe. Mindkét cég ígéretet tett azonban arra, hogy osztalékpolitikájától távlatilag nem tér el. Ez az OTP esetében az eredmény 30, a Danubiusnál 10 százalékos kifizetése megcélzását jelenti.

A kifizetést mellőző, illetve elnapoló kibocsátókkal szemben kedvező értelemben s jelentős mértékben változtatott viszont osztalékpolitikáján a Matáv, amely számottevő eredménycsökkenése ellenére is több mint hatvan százalékkal, 11-ről 18 forintra emelte a részvényenkénti osztalék mértékét.

A "bármi történik, a hozam mértéke marad" típusú osztalékfizetők között említhető a Mol, a Fevita (Székesfehérvári Hűtőipari Rt.), az IEB, a Pannon-Váltó és a Zwack, s tekintettel arra, hogy a Brau esetében elsőbbségi részvények forognak a piacon, a megelőző évivel azonos összeghez jutnak hozzá a sörgyár részvényesei is. Az eredmény adott hányadának megfelelő kifizetése jellemzi az áramszolgáltatókat és a Richtert is; az előbbiek a nyereség 90 százalékát, a gyógyszercég annak negyedét fizeti ki évről évre tulajdonosainak. Hasonló úton járt tavaly a BorsodChem, a Globus és a BIF is, az előbbi két társaság esetében a nyereség növekedésével, az utóbbinál annak csökkenésével összefüggésben változott a részvényenkénti kifizetés. Igaz, a Globus tulajdonosai az osztalék egy részét csak októberben vehetik majd fel. A kifizetés későbbre tolását választotta a Pannon-Flax is, a részvényesi indítványra elfogadott 40 forintot novemberben vehetik majd fel a tulajdonosok. (A győri cég ezt megelőzően meglehetősen régen, az 1997. üzleti év után fizetett, részvényenként 50 forintos osztalékot.)

A témához kapcsolódva érdemes még egy lényeges kérdésre tömören rámutatni, nevezetesen arra, hogy a részvénypiacon ebben az évben felértékelődött az osztalékfizetés szerepe. Jól mutatja ezt a hagyományosan osztalékrészvényként értékelt áramszolgáltatók osztalékhozamának kiegyenlítődése a tavalyi értékekhez képet. (Az évi osztalékot minden esetben a közgyűlési időszak lezárását követő, májusi első kereskedési nap záróárához viszonyítottuk.) Az adatokból az is jól látszik, hogy miközben az egyéves referenciahozam a tavaly májusi 9 százalék körüli szintről alig 6 százalék fölé csökkent, a részvénypiac hozamelvárása árnyalatnyival inkább emelkedett, mint csökkent.