Csökkenő díjak a nagy befektetési bankoknál

A világ nyilvános részvénykibocsátási piacának három legnagyobb szereplője, a Goldman Sachs Group, a Morgan Stanley és a UBS közel harmadával csökkenti díjainak költségét, így próbálva átvészelni a mostani tetszhalott állapotot, amire 1979 óta nem volt példa.

A versenyhelyzet soha nem volt ennyire éles, miközben az új kibocsátások után úgy kell kutatni. Ez pedig nem kevés nyomást jelent a marzsokra - mutatott rá David Solomon, a Goldman Sachs részvényszekciójának vezetője. A befektetési bank 7 százalékos díjat is kapott a vállalatoktól az egyes nyilvános részvénykibocsátások (IPO-k) után, míg a tavalyi piaci átlag 4,2 százalék volt - derül ki a Bloomberg számaiból. Az idei év legnagyobb tranzakciójáért azonban, amely a Royal & Sun Alliance Insurance Group ausztrál egységének értékesítését jelentette 1,4 milliárd dollár értékben, már csak 2,4 százalékos díj ütötte a Goldman markát.

A tőzsdére menetelekből és a másodértékesítésekből - azaz a már tőzsdén forgó társaságok újabb részvénykibocsátásaiból - származó bevételek kétharmadával, 1,3 milliárd dollárra mérséklődtek az előző év hasonló időszakához képest. Az adat azonban jóval kiábrándítóbbnak tűnhet, ha a 2000. évivel vetjük össze, ekkor ugyanis, a virágkorban, 14 milliárd dolláros bevételre tettek szert a befektetési bankok.

A Credit Suisse First Boston az elmúlt évben tíz IPO-ban vett részt a tengerentúlon, s nyolcuknál 7 százalék, illetve a feletti díjat kapott kézhez. Ezzel szemben az idén mindöszsze egyetlen ügyletet sikerült lebonyolítania, az Infinity Property & Casualty Corp. részvényemisszióját, ahol 6,1 százalékos díjban részesült.

Az IPO-k mellett a másodlagos értékesítésekre is rájár a rúd, az idén közel felére, 41,9 milliárd dollárra esett vissza az ezzel kapcsolatos tranzakciók értéke, míg az elsődleges emissziók volumene 80 százalékkal, 6,3 milliárdra zuhant az előző év hasonló időszakához képest, ami az 1979. évet idézi - mutat rá a Bloomberg. A bankok pedig átlagosan 2,7 százalékos díjat számoltak fel már az idén, szemben a tavalyi 3,9 százalékkal.

Kevesebb mint egy százalék - a befektetési bankok ezt a szlogent tűzték zászlajukra az idén a másodlagos kibocsátások esetében. Ez pedig több mint fele a tavalyi 2,25 százalékos átlagos díjnak. A Lehman Brothers már 0,16 százalékért is vállalta az amerikai Dominion Resources 622 millió dollár értékű új részvényeinek piacra dobását. A Lehman alighanem magasra tette ezzel a lécet, hiszen egyelőre még nem talált követőre. A Citigroup a PartnerRe részvényeinek májusi értékesítésénél 0,19 százalékos díjat számolt fel. Ugyanebben a hónapban a JP Morgan Chase 0,5 százalékos díjban részesült az ABN Amro NV 1,1 milliárd eurós emissziójakor. A Morgan Stanley pedig már 0,4 százalékért is elvállalta a Newfield Exploration 132 millió dolláros részvényeladását. A Con Edison 346,3 millió dolláros részvényügyletét a Citigroup és a Merrill Lynch kerek hárommillió dollárért bonyolította le, ami pedig szintén 1 százalék alatti díjat takar.

A részvényeladási tranzakciók számának megroggyanása három évvel ezelőtt még az egyik legnagyobb hasznot hozó területe volt az értékpapír-piaci szegmensnek, jelenleg azonban a piaci szereplők kénytelenek a kereskedésre koncentrálni, hogy profitkiesésüket kompenzálják. Az első három hónapban például a Goldman kereskedelemből származó bevételei 65 százalékkal bővültek. A tendencia pedig tovább javul, egyes piaci szakértők - párhuzamosan a tőzsdeindexek erősödéséről szóló prognózisokkal - a részvényeladások 60 százalékos növekedésével számolnak a második fél évben.

Az éles verseny azonban nem csak a részvénypiaci tranzakcióknál érhető tetten, a kötvénypiacon is hasonló tendencia észlelhető, ami egyúttal a nagyobb kockázatvállalást jelenti. A Credit Suisse First Bostonnak például a nyakán maradt a Yahoo! áprilisban piacra dobott 750 millió dolláros átváltoztatható kötvényeinek közel 40 százaléka, hiszen a szerződésben foglaltak szerint a befektetési társaság jegyzési garanciát vállalt az egész pakettra. Az átváltoztatható kötvények értékesítésénél a díjak a tavalyi szinten mozognak, azaz 2,5 százalék körül, ám az már látható, hogy ez a piaci szegmens jóval élénkebb lesz 2003-ban, mint amire az IPO-k esetében van kilátás. A 41 éves mélyponton lévő irányadó kamat mértéke ugyanis arra bátorítja a cégeket, hogy ezzel az eszközzel refinanszírozzák adósságaikat. Ezáltal pedig fordul a kocka: míg 2000-ben a Wall Street tagjai négyszer anynyit kerestek a részvénykibocsátásokkal, mint a kötvényekkel, addig 2003-ben már 1,6 milliárdnyi bevételük származott az utóbbi tranzakciókból.