Egymillió egy fürdőpohárért

Az elmúlt héten a BÁV és a Nagyházi egyenként kétnapos, festményeket és műtárgyakat felsorakoztató árveréssel rukkolt elő. A tavasz két utolsó jelentősebb aukcióján a közepesnek minősíthető festészeti anyag mellett jóval érdekesebb ékszer-, valamint műtárgykínálat várta az érdeklődőket. A BÁV-nak azonban a festmények terén is sikerült - némileg váratlanul - több, az egymillió forintos határt meghaladó leütési árat produkálni. A kiemelkedő eredményt elérő képek között elsősorban régi festmények szerepeltek, mint például az aukció katalógusának címlapján szereplő tájkép (3,5 millió forint), valamint egy ismeretlen 18. századi olasz művész Venust, Ámort, Bacchust és Cerest ábrázoló nagyméretű vászna (4,5 millió forint). A 20. századi anyag favoritja Czóbel Béla lett: Piros kendős lány című képe 2,8 millió forintért kelt el.

Annak ellenére, hogy a BÁV számára az utóbbi időben az ékszerárverések hozzák a legnagyobb sikert, most mégsem születtek igazán kimagasló eredmények az idén már harmadízben szerepeltetett műfaj árverésén. Ugyan a két korábbi aukcióhoz hasonlóan az érdeklődés most is nagy volt (a 295 tételt számláló ezüst- és ékszerkollekcióból csupán 36 tárgy maradt gazdátlan), kiemelkedő eredményekről nem számolhatunk be. Mint az várható volt, a legmagasabb leütési összegeket a briliáns ékszerek érték el - közülük egy melltűfüggelék 600 ezer forintért, egy art deco karkötő 900 ezerért kelt el -, ugyanakkor több brill ékszer gazdátlan maradt az este során.

Szemben a BÁV festészeti kínálatával, a Nagyházi anyaga ezúttal nem tartogatott meglepetéseket. A 286 alkotásból mindöszsze 125-öt tudott értékesíteni a cég, amely a második estén műtárgykínálatával próbálta feledtetni az előző napi fiaskót. Ez részben sikerült is a Balaton utcai galériának, hisz a kínálatban szereplő Zsolnay-kerámiák, valamint több porcelán- és üvegtárgy is jelentős értéknövekedést produkált. Az műtárgyárverés legfigyelemreméltóbb licitemelkedését egy 1838-as Bad Homburg-i fürdőpohár hozta kereken egymillió forintos leütési árával, de mellette egy Mack Lajos terve alapján készült Zsolnay-kaspó is igazán jó áron, 950 ezer forintért talált gazdára. Ugyancsak szép eredmények születtek az árverés végére tartogatott szőnyegek között. Egy perzsa "joragán" szőnyeg 1,2 millió forintért, egy anatóliai "panderma" 400 ezerért, míg egy ugyancsak perzsa "kesán" szőnyeg 380 ezer forintért cserélt gazdát. A keleti tárgyak iránti érdeklődés lényegében a korábbi tapasztalatokat erősítette meg. A kínálat alig 60 százalékát értékesítette a galéria, ami arra enged következtetni, hogy egy meglehetően szűk gyűjtői csoporton túl nem nagyon akad hazánkban vásárlója a keleti tárgyaknak.