Július elején indul a Xetra

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) a jövő hét végén, június 21-én ünnepelheti újraindulásának 13. évfordulóját. Az első öt évet csendes üzletmenet jellemezte, a piac teljesítménye - méretéből adódóan - még a feltörekvő piacokhoz (emerging market) képest is viszszafogott teljesítményt mutatott. A fejlődés lendületét a privatizáció felgyorsulása adta meg lényegesen, megemelve a kapitalizációt és egyben a forgalmat is. A tőzsde hivatalos részvényindexe, a BUX 1995-2003 között 5,6-szeresére emelkedett, de a növekedés még dollárértékben is közel háromszoros volt. Ez jelentősen meghaladja az európai vezető piacok mutatóit, amelyek erősödése 30-50 százalék között mozgott - áll a tőzsde elmúlt 13 évet bemutató, ez alkalomra összeállított tömör elemzésében.

A tőzsde részvénykapitalizációja 2003. május végére elérte a 3177 milliárdot, ami a GDP 20 százalékát teszi ki, s egyben a régióban az egyik legmagasabb értéknek felel meg. A fejlődés belső okai mellett e dinamikus növekedésben alapvető szerepet játszott a részvénypiacok 90-es évekre jellemző felfutása, a magyar piac iránti érdeklődés erősödése, amelynek hatására a külföldiek részvénytulajdona a teljes állomány 80 százalékáig emelkedett, jelenleg stabilan 70-75 százalék. A Magyarországra irányuló külföldi tőkebefektetések több mint 22 milliárd dollárjából mintegy 10 milliárd a tőzsdén jegyzett részvények vásárlását takarja.

A külföldi befektetők e jelentős szerepe egyben a külföldi tendenciákkal szembeni érzékenység emelkedését is jelentette a hazai piacon. A tőzsde elemzése szerint elsősorban ennek, és nem belső tényezőnek volt köszönhető, hogy 2001-től jelentősen viszszaesett a piac aktivitása.

A nemzetközi tőkepiacokat még ma is az útkeresés jellemzi, bár az utóbbi időszakban talán az optimista hangulat látszik erősödni. A belső viszonyokban azonban egyértelműen kedvező változás mutatkozik. A börze története is azt mutatja, hogy a privatizáció mindig lökést adott a tőzsde fejlődésének - közölte érdeklődésünkre Horváth Zsolt, a BÉT vezérigazgatója -, a miniszterelnök keddi látogatása során megerősítette, hogy a tőzsde a csatlakozást követően ismét a figyelem központjába kerül. A kormányzat a privatizáció során a nyilvánosságot és átláthatóságot biztosító tőzsdei értékesítést helyezi majd előtérbe. Hamarosan sor kerül a Forrás-részvények kárpótlási jegyre cserélésére s ezt követően tőzsdei bevezetésére, és mint az ismeretes, az FHB eladása során is e technikát alkalmazza majd az állam, illetve várhatóan a tőzsdén keresztül értékesítik majd a Mol és az Antenna Hungária Rt. még állami kézben lévő részvénycsomagját is. Emellett azonban - hangsúlyozta Horváth - a BÉT komoly erőfeszítéseket tesz a magáncégek tőzsdére vonzása érdekében is. Ezt célozta a Tőzsdeképes Cégek Klubjának életre hívása, amely az induláskori egy tucattal szemben már több mint 20 tagot számlál. Közülük eddig az RTL Klub, a Wallis-csoport, a Fradi, a az InterCom, a Plusssz-Vitamin, a Revolution, a Stollwerck, a Syntumex mutatkozott be, a következő két társasággal pedig e hónap végén, július elején ismerkedhet meg a nagyközönség. Mint a vezérigazgató érdeklődésünkre válaszolva elmondta: több olyan cég is van a tagok között, amely kedvező piaci hangulat esetén akár egy éven belül is piacra léphet.

Fontos momentumnak tartja Horváth azt is, hogy a kormány támogatásáról biztosította a BÉT-et megtakarításösztönző kampányának véghezvitelében. Az adózási kérdésekről szólva pedig úgy nyilatkozott, alapvetően elégedettek a múlt év végén bevezetett változtatásokkal, nevezetesen az árfolyamnyereség nullaszázalékos adókulcsának megállapításával, illetve azzal, hogy a nem pénzügyi vállalkozások esetén is 50 százalékkal mérsékelték a tőzsdei vállalatok papírjaival folytatott kereskedésből származó nyereség adóját. Az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó jogharmonizáció gyakorlatilag megfelelően halad, igaz, ezen a területen a jövőben is lesznek még feladatok - állapította meg Horváth.

A várható fejleményekről szólva a vezérigazgató kijelentette, hogy meghirdetett programjukat az elkövetkező egy-másfél évben megvalósítják, amely lényegében stabilizálja majd a piacot. A fejlődés egy lényeges további eleme lehet, hogy július elején öt vagy hat taggal elindul a kereskedés a Xetrán, azaz az erre szerződött tőzsdetagok közvetlenül a BÉT rendszerén keresztül kereskedhetnek majd a frankfurti piacra bevezetett papírokkal.

A tőzsde az elmúlt három hónapban igen jó adatokat produkált - emelte ki zárásként a vezérigazgató -, a márciusi napi 5,5 milliárd forintos részvényforgalom után áprilisban 7,1, májusban 9,4 milliárdnyi részvényügyletet kötöttek átlagosan az üzletkötők, a június eddig eltelt napjaiban 11-12 milliárd ez az adat. A BÉT teljesítménye alapján az elmúlt hónapokban szinte valamennyi régióbeli piacot megelőzi, s ez a továbbiakban is bizakodásra adhat okot.