Növekvő kelet-európai kötvénykibocsátás

A kelet-európai államok és vállalatok a jövőben egyaránt jelentős kibocsátásokra készülnek a nemzetközi kötvénypiacokon. A bolgár költségvetés például erre az évre félmilliárd dolláros kibocsátást irányoz elő, hasonló értékben kerül a piacra hétéves lejáratú román államkötvény is. Horvátország 25 milliárd jennyi szamurájkötvényt tesz elérhetővé ebben a hónapban. A cégek közül Romániában az Alro, a Hidroelectrica és a Transelectrica, Horvátországban a Podravka, Oroszországban többek között az Aeroflot, az Alrosa, az Avtovaz és számos energetikai óriás vállalat jelentett be egyenként több száz millió dolláros kötvénykibocsátást - derül ki a Reuters hitelezőket, a kibocsátások szervezőit és a piac egyéb szereplőit megkérdező körképéből.

A magyarországi intézményi befektetőknek jellemzően azonban meg van kötve a kezük, befektetéseik elsősorban csak az OECD-tagországokra korlátozódhatnak. Mindamellett elmondható, hogy a hazai befektetőkre kevésbé jellemző a kockázatvállalási készség - hívja fel a figyelmet Forián Szabó Gergely, a CA IB elemzője. A környező országok állami kötvénykibocsátásai egyes esetekben jelentős többletkockázatot hordoznak, legalábbis erre enged következtetni a Moody's hosszú távú külső devizaadósságokra vonatkozó besorolása. Míg Magyarország Csehországgal együtt jelenleg az abszolút csúcsnak számító Aaa mögött A1-gyel az ötödik helyen áll és Lengyelország A2-es minősítése a hatodik helyet képviseli a sorban, addig más környező kelet-európai országok már nem fértek be a tíz legjobb minősítést egybefoglaló úgynevezett "befektetési fokozatba" sem. Számukra a "spekulatív fokozat" maradt, a Bulgária és Oroszország által kiérdemelt Ba2-es besorolás így a teljes rangsor tizenkettedik helyének felel meg. Horvátország Ba3-as megjelölést kapott, ami arra is következtetni enged, hogy déli szomszédunkkal a kötvénypiac szereplői igen kevéssé foglalkoznak a visszafogottabb forgalom miatt. Bár az e havi szamurájkötvény-kibocsátás, valamint az év második felére és a következő év elejére ígért több száz millió dollárnyi kunakötvény piacra dobása már a befektetők számára is komoly volument képvisel. Az igazi piaci érdeklődés általában ezen hitelfelvét szindikált jellege, azaz a kölcsönnyújtók szűk köre miatt nem mutatkozik. Az amúgy B1-es minősítéssel a rangsor 14. helyén álló Románia és a valamivel kedvezőbb pozíciót elfoglaló Bulgária a tapasztalatok szerint azonban már viszonylag likvid piacnak számít. Forián Szabó Gergely szerint legalábbis erre enged következtetni a jegyzések kisebb árkülönbsége.

A hozamok szempontjából iránymutatónak tekinthető például Kijev város polgármesteri hivatalának terve. Az ukrán főváros ugyanis júliusban 105 millió dollár értékben bocsátana ki kötvényeket a Dresdner Kleinwort Wasserstein, a JP Morgan és a UBS Warburg közreműködésével, az ötéves lejáratú kötvény nyolc százalék hozamot ígér. (VG)