Rekord a könyvpiacon is

Már a Központi Antikvárium áprilisi árverését követően számítani lehetett arra, hogy a májusi exkluzív aukció nem múlik el meglepetés nélkül. A kiváló anyaggal, biztos bázissal rendelkező könyvkereskedés egy híján kétszáz tételt számláló, ritkaságokkal teletűzdelt kollekcióját élénk érdeklődés kísérte. A 57,5 millió forint összértékű kínálatban számtalan igazi csemege szerepelt. A szőlészeti, borászati, lótenyésztési szakkönyvektől az ősnyomtatványokon át a kézira-tokig és oklevelekig terjedő anyagban 12 tétel szerepelt egymillió forint feletti kikiáltási árral. Ezek feltétlenül reális értékek, az árverés előestéjén legfeljebb azzal kapcsolatban merülhettek fel kérdések, hogy vajon a hazai gyűjtőtábor képes-e a remek anyag felvásárlására.

A május 16-án megrendezett árverés eredményei bizonyították: a minőségi tételek - függetlenül a borsos kikiáltási áraktól - biztos érdeklődésre tarthatnak számot. A 21 visszamaradt tétel mellett a kikiáltási összértéket közel megduplázva, 94 933 000 forintért értékesítette kollekcióját a Múzeum körúti antikvárium, ami megközelítette a cég tavalyi teljes aukciós forgalmát (ez 106 millió forint volt; VG, 2003. február 24., 20. o.).

A Jura Civilia új tulajdonosa, elővásárlási jogával élve, a Magyar Tudományos Akadémia lett, és az anyag minőségét jelzi, hogy két másik tételt ugyancsak egy közintézmény vásárolt meg. Salicetus 1494-ben kiadott imádságoskönyve (1,1 millió forint), valamint Temesvári Pelbárt Szűz Mária tiszteletéről szóló 1509-es munkája (400 ezer forint) az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe került.

A Központi árverésének második legértékesebb tétele 7 millió forintos leütési árával Görcsöni Ambrus Historias Éneke (Kolozsvár, 1577) lett, és kiugró eredmények születtek a szőlészet, a vadászat és lóismeret kategóriájában is. A szőlészet és borászat területén a Collalto család "Charta Rogata"-gyűjteménye (4 millió forint), a vadászat terén a Hazai vadászatok és sport Magyarországon című munka (5 millió forint), a lóismeret témájában pedig Sir William Cavendish munkájának 1743-as londoni kiadása (3,8 millió forint) lett a legértékesebb darab. A szépirodalmi alkotások között feltétlenül említést érdemel Zrínyi Miklós Adriai tengernek Syirenaia című, 1651-ben Bécsben kiadott munkája, amelyért 5 millió forintot fizetett egy gyűjtő.

Látványos eredményeket értek el az ősnyomtatványok is. E kategóriában három olyan tétel is akadt a Központinál, melyek leütési ára meghaladta az egymillió forintos határt. Nicolaus Salicetus 1494-es imádságoskönyve 1,1 millió, egy 1481-es, a török veszedelemről szóló, magyar vonatkozásokat is tartalmazó nürnbergi traktátus 3 millió, míg a Stephan Fridolin prédikációit tartalmazó, fametszetekkel gazdagon illusztrált kötet 4,8 millió forintért kelt el.

A könyvek és papírrégiségek piacán a hazai rekordot eddig egy 2000-ben árverezett Vörösmarty-verskézirat tartotta (15 millió forint). Az élmezőny mostani átrendeződése azonban jelzi, hogy a kéziratok felértékelődését követően most egyfajta kiegyenlítődés indult be a piacon. A korábban nagy keresletnek örvendő, magas árakon gazdát cserélő autográfok, mint például az Ady-relikviák, most csak jóval szerényebb összegekért - a költő dedikált fényképe például 280 ezer, egy korai, 1893-as költeménye pedig 300 ezer forintért - leltek új tulajdonosra.

A Honterus antikváriumnak sem lehetett oka panaszra egy héttel a Központi után tartott árverése kapcsán. A ház ugyan nem tudott a Központihoz hasonló anyaggal előrukkolni, ám a túlnyomórészt a 10 és 100 ezer forint közötti árkategóriába tartozó darabok is rengeteg érdeklődőt vonzottak. A majd félezer tételes kollekcióból 44 tétel maradt vissza, az összforgalom meghaladta a 16 millió forintot. Az árverés legértékesebb darabja Prónay Gábor Magyar népi életképeket tartalmazó munkája lett (380 ezer forint).