Kipukkadhat a kötvénylufi?

A befektetői heurisztikák egyike szerint nem kockázatdiverzifikálás, hanem átlag feletti profitszerzés céljából nagy mennyiségben kötvényt vásárolni tíz évben egyszer kifizetődő vállalkozás. Az elmúlt három és fél esztendő az amerikai piac életében ebből a szempontból unikumnak számított, az államkötvények ugyanis stabilan évi 10 százalék feletti hasznot hajtottak tulajdonosaiknak ebben az időszakban. Az ördög persze sohasem alszik: a találgatások, hogy mikor szakad vége ennek a különösen jövedelmező időszaknak, már jó ideje megkezdődtek, valósággá ezek azonban először csak most válhatnak.

Hogy valójában eljött-e az idő, amikor a termetesre felfúvódott amerikai kötvénylufi kipukkadhat, egyelőre kérdéses. Annyi azonban bizonyos, hogy a piaci hangulat igen rövid idő alatt gyökeresen megváltozott, a korábban felmagasztalt államkötvényeket ma már számos tengerentúli befektető távolról elkerüli.

A történet minden bizonnyal nem a megelőző héten kezdődött, az árfolyameséshez szükséges lökést azonban vitathatatlanul Alan Greenspannek, a Fed elnökének a kongresszus előtt mondott beszédei adták meg. A Maestro ugyanis ahelyett, hogy a nem is olyan régen - éppen négy hete - foganatosított legutóbbi kamatcsökkentés indoklásaként elmondott érvekhez hasonlóan az USA gazdaságának esendőségét hangsúlyozta volna, annak rövid időn belüli feltámadásáról beszélt. Egy dinamikusan növekvő gazdaság sohasem a kötvénybefektetések melegágya, a piacot azonban, hiszen ezek egyelőre csak szavak, feltehetőleg nem ez a meggondolás vezette a papírok hirtelen eladására. A Greenspan által elmondottak több ponton is eltértek a várakozásoktól, ezek közül a legmeghatározóbb ebben a vonatkozásban az a kijelentés volt, miszerint a Fed nem tervez kötvényvásárlást a kamatszínvonal leszorítása érdekében. Sokan gondolták ugyanis úgy, hogy miután a további kamatcsökkentéshez szükséges tér lassan elfogy, az amerikai jegybank szerepét betöltő intézmény az ösztönzés érdekében alternatív eszközökhöz nyúl majd.

Ennek hiányában a kamatszínvonal emelkedésének beindulása reális veszéllyé vált a befektetők szemében. A 10 éves benchmark állampapír hozama 26 bázisponttal, 3,98 százalékra emelkedett, ami 1996 óta a legnagyobb napon belüli árfolyamesést jelentette, de heti átlagban is márciusi negatív rekordokat döntögetett a kötvénypiac. A hozamszint április óta először emelkedett 4 százalék fölé, akkor azonban az irányadó kamatszint még a jelenleginél magasabb volt. Azt, hogy a jelenlegi tendencia mennyiben állandósul, még korai lenne megítélni, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy a jövőben az eddigi 10 százalék feletti éves hozamok helyett egy számjegyű nyereséggel kell majd beérjék a kötvénybefektetők.

A greenspani beszéd csak az egyike az árfolyamesést kiváltó indokoknak. A washingtoni Fehér Ház ugyanis ezzel közel egy időben tette közzé az USA idei évre várható költségvetési hiánytervezetét. A 455 milliárd dolláros érték 50 százalékkal múlja felül a korábban közölt tervszámokat. Az ország történetének eddigi legmagasabb deficitje a befektetők szemében a kibocsátandó államkötvény-volumen növekedésének, ezen keresztül pedig a hozamszint további emelkedésének veszélyét hordozza. Májusban a kormányzat 1998 óta először értékesített hároméves kötvényeket, az ötéves papírokból pedig augusztustól kezdve havonta egy alkalommal tartanak majd aukciót. A tízéves adósságlevelek esetében a kibocsátások számát az eddigi négyről nyolcra emelte a kormányzat.

A befektetők így a kényelmes hónapok után egyre nagyobb számban kénytelen-kelletlen ugyan, de új utak után néznek. A befektetési alapok közül nem egy számottevő veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a hirtelen árfolyamzuhanás hatására, a Vanguard, a Pimco és a T. Rowe egyaránt 2,4 százalékos értékvesztésről számoltak be a hét végéig, havi átlagban veszteségük megközelítette az 5 százalékot.

Nem egy kötvényalap váltott azóta állampapír-befektetéseiről hasonlóan alacsony kockázattal bíró, de magasabb hozamot biztosító jelzáloglevelekre, vagy vitte pénzét az USA-n kívüli piacokra. Ez utóbbiak között az amerikai kormányzat külföldi kibocsátásai, illetve a brazil, mexikói és orosz államkötvények a favoritok.

Mindezek ellenére ma is sokan akadnak még olyanok, akik nem hisznek az Alan Greenspan által felvázolt optimista forgatókönyvben. Ők az elmúlt napok eseményeit átmeneti megingásként értékelik, és kihasználva a kötvények árfolyamesését, a közeljövőben nagyobb bevásárlást terveznek ezen instrumentumokból.