Kopírozott fordulat

Lapunk egy héttel ezelőtti számában arról írtunk, hogy mire számíthatnak a közeljövőben azok a befektetők, akiknek portfóliójában az - elsősorban amerikai - kormányzati kötvények aránya meghatározó. Az elmúlt három év szinte töretlen árfolyam-emelkedése mára megfordulni látszik, a részvényárfolyamok közeljövőben várt meglódulásával párhuzamosan arra számíthatunk, hogy a kötvények iránti érdeklődés ismét másodlagos lesz csak. Feltehetőleg jó pár évet kell várni az állampapírok újabb reneszánszára. Ez a tendencia azonban magától értetődően nem csak a tengerentúli piacokat érinti kedvezőtlenül.

A feltörekvő országok kötvényeinek hozamszintjét rendszerint nem önmagában, hanem valamely fejlett piac teljesítményéhez mérten, általában a kockázati felárként számított prémium változásán keresztül értékelik. Egy a jelenlegihez hasonló helyzetben, amikor benne van a levegőben egy meghatározó piaci fordulat lehetősége, van miért aggódniuk a feltörekvő országok kötvényeit vásárlóknak is. Az elmúlt hetekben a viszonyítási alapként szolgáló amerikai, illetve európai hozamszint nemegyszer nagyobb ugrásokat produkálva érezhetően megemelkedett, ezt pedig jól követhetően a feltörekvő kötvénypiacok árfolyamcsökkenése kísérte. Utóbbiak esetében azonban az elmozdulások mértéke a történelem tanúsága szerint jóval nagyobb is lehet, legutóbb 1994-ben akadt példa nagyobb mértékű csuszamlásra ebben az összefüggésben.

A feltörekvő országok adósságleveleit a befektetők jellemzően azok magasabb hozamszintje miatt kedvelik, ezért cserébe ugyanakkor általában valamivel magasabb kockázatot is vállalnak. Az elmúlt hetekben az árfolyamcsökkenés ezen értékpapíroknál is jellemző tendencia volt, az amerikai hozamokhoz mért felár azonban több állam esetében ennek ellenére még emelkedett is. Ennek oka, hogy több helyütt - és ebből a szempontból Oroszország példaértékű - a papírok kockázatossága növekedett. Az orosz piacon a politikai kockázat mindig is szerepet játszott, Platon Lebegyevnek, a Jukoszt tulajdonló holding elnökének július eleji letartóztatása azonban ismét előtérbe helyezte az ilyen irányú bizonytalanság szerepét. Így jóllehet az ország kötvényhozamaiban megjelenő felár növekedett az amerikai papírokhoz képest, azzal együtt azonban itt is az árfolyamok csökkenése volt tapasztalható az elmúlt hetekben.

A kötvények jelenlegi értéke még így is számottevően meghaladja azok év eleji szintjét. A JP Morgan által számított EMBI+ nevű, kifejezetten ezen országok kötvénypiacaira koncentráló index például január óta 200 bázispontot csökkent, a változás tavaly október óta 490 bázispontos. A Morgan Stanley MSCI mutatója 20 százalékkal áll magasabban év eleji értékénél.

A folyamatok, ha nem is azonos indokoltsággal, de hasonlóak a hazánkat is magában foglaló kelet-közép-európai régióban is. A hozamszint az elmúlt hetekben - kisebb megingásokkal - nálunk is növekedésnek indult. Ennek oka részint a sorozatos kamatemelésekben keresendő, de ezek általában viszonylag rövid távon éreztetik csak hatásukat. A magyar állampapírok hozamszintjét jellemzően nem az amerikai folyamatokhoz igazítják, arra sokkal inkább az európai - elsősorban a német bund- - piac van hatással. Ez a kapcsolat, ha nem is új keletű jelenség, de mindenképpen az idei év hozadéka, Csehország és Szlovákia esetében az ilyen irányú összefüggésnek jóval nagyobb hagyománya van. A német hozamemelkedés tehát a mi régiónk piacaira is hatással volt.

A másik árfolyamcsökkentő tényező a folyamatok alakulása szempontjából meghatározó szereppel bíró külföldi befektetők vélekedésének változása volt. A térség néhány meghatározó, uniós csatlakozás előtt álló országa tekintetében ugyanis a magabiztosság korábbi látszata mára köddé vált, a gazdaságok stabilitásába vetett hit megingott a közelmúltban. Ebben Magyarországnak is jelentős szerepe volt. A befektetők a kiszámíthatóság csökkenésére reagálva ismét magasabb prémiumokat követelnek.

Egyre többen számítanak ma már arra, hogy az állampapírok rövid időn belül átadják helyüket a részvényeknek a befektetők portfólióiban. Példa erre minden bizonnyal bőven akad majd, ezt egységesen kijelenteni azonban semmiképpen sem lehet. Egyrészről csak jelentős fenntartásokkal tárgyalható egy kalap alatt mondjuk a latin-amerikai és az orosz piac. Másrészről a kockázat csökkentése céljából az állampapírokra hosszú távon is szükség lesz, a magasabb hozamszint miatt pedig várhatóan a feltörekvő piacok iránt továbbra is megfelelő érdeklődés mutatkozik majd.