Nem igazán befektetőbarát döntés

A kormány múlt héten közölt, jövő évre tervezett szigorítási lépései - amelyek eredményeként több mint 550 milliárd forinttal nőhet az adóteher - éreztethetik hatásukat a befektetések alakulásán is - mondták kérdésünkre a piaci szakértők. Az elkülönülten adózó jövedelmeknél a jelenlegi 20 százalékos forrásadót 25 százalékra kívánják emelni, ami 14 milliárd forintos többletbevételt jelenthet jövőre, akárcsak a befektetési adóhitel-kedvezmény átalakítása. Ez utóbbiról eddig annyi látott napvilágot, hogy a tervek szerint 2007-ig kellene befizetniük az érintetteknek az eddig igénybe vett adóhitelt, de erre egy könnyített fizetési módozatot is terveznek. Sőt, egyes hírek szerint az első évben a kedvezmény mértéke akár az 50 százalékot is elérhetné.

A tervezett változtatásokat nem éppen befektetőbarát intézkedésként értékelik a hazai brókercégek szakértői, főként, hogy az ebből származó többletbevétel költségvetési szinten marginálisnak tekinthető. A forrásadó 20-ról 25 százalékra történő emelése nemcsak a nyereséggel történő ingatlaneladásokra vonatkozik, hanem a külföldi és tőzsdén kívüli ügyletekre is, nem beszélve az osztalékról. A külföldi értékpapírügyletek egyre kevésbé lesznek versenyképesek a hazaival, ráadásul ez is a kisebb összegekkel rendelkező magánszemélyeket sújtja - mutatott rá Pálinszki Iván, a Buda-Cash üzletágvezetője. Az sem túl szerencsés, hogy a jogszabályi változtatásra éppen azt követően kerül majd sor, hogy a Budapesti Értéktőzsde elmozdul a külföldi piacok felé. Hamarosan elindul ugyanis a Xetra rendszer, így a hazai brókercégek a tőzsdén keresztül közvetlenül érhetik el a Deutsche Börse kereskedési rendszerét. Így a változás nem éppen a befektetők diverzifikációját segíti elő, hiszen ha valamiért többet kell fizetni, az nem jó dolog - jegyzik meg a szakértők.

Bár az öt százalék nem tűnik olyan jelentős különbségnek, mégis egy pótlólagos elemnek tekinthető, s mint az ilyen általában, visszatartó hatással bír - magyarázta Ráner Géza, az Erste Befektetési Rt. ügyvezető igazgatója, hozzátéve: most még nehéz megjósolni, hogy miként reagálnak rá az ügyfelek, bár ez attól is függ, hogy az egyes nemzetközi tőzsdék milyen attraktívan viselkednek a jövőben.

A forrásadó növelése a tőzsdén kívüli ügyletek esetében erősítheti az alternatív utak keresését, mint ahogy a külföldi részvényekbe komolyabb összegeket befektetőket a céges forma felé mozdíthatja el - magyarázzák a piaci szereplők. Ennek következtében nem a saját néven, hanem cégeken - elképzelhető, hogy éppen off-shore cégeken - keresztül kötik meg a tranzakciókat, mint ahogy az a határidős devizaügyletek esetében már tetten érhető.

Akadnak olyan befektetők is, bár számuk szerénynek mondható, akik amerikai online brókercégeken keresztül üzletelnek a tengerentúlon. Esetükben értelemszerűen rajtuk múlik, hogy bevallják-e az árfolyamnyereségüket, avagy nem, s mint egyesek megjegyezték: csak remélni lehet, hogy befizetik a forrásadót.

Az adókedvezmények rendszerének módosítására lehetett számítani korábban is, bár annak teljes megszüntetését nem várták a szereplők. A befektetési adóhitel az állam által a magánszemélyek részére alanyi jogon nyújtott kamatmentes kölcsönt jelent, amelynek mértéke az éves átlagos befektetési állomány 20 százaléka, de legfeljebb 200 ezer forint. A befektetési adóhitelek állománya jelenleg 28-32 milliárd forintra tehető egyes híradások szerint. A tervezett változás kellemetlenül érintheti a magyar befektetőket, akiknek ugyan nem jelentett komoly támogatást az adóhitel, ám legalább valamilyen ösztönzőhatást kifejtett - mondják egyes szakértők. A kormánynak a tavalyi alkotmánybírósági határozatból adódóan joga van az adókedvezményt évről évre változtatni, ám az európai uniós csatlakozás előtt nem illik olyan adókedvezményt megszüntetni, ami ott divat - mondta lapunknak Dióslaki Gábor, a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségének elnöke, hozzátéve: tudomása szerint a nyugat-európai országokra is jellemző, hogy a tőzsdei befektetések után valamilyen szintű halasztott adófizetést igénybe vehetnek a magánszemélyek.