Röviden

Rembrandt-önarckép a piacon

Rembrandt Harmens van Rijn egy nemrég felfedezett önarcképe lesz a Sotheby's csütörtöki londoni árverésének sztárja. Az 1634-ben készült festményt röviddel elkészülte után a mester egyik tanítványa - alighanem Rembrandt utasítására - a korban divatos hosszú hajat, magas kalapot és fülbevalót viselő orosz arisztokrata képmásává alakította át, és több mint 300 éven át ezen "álarc" mögött lappangott a 28 éves Rembrandt bajuszos, barettsapkás portréja. Az utóbbi években több nemzetközi kiállításon is szerepelt a megtisztított festmény, amelyért a Sotheby's szakértői 4-6 millió font közötti összeget várnak. A kép értékét magyarázza, hogy utoljára 30 évvel ezelőtt tűnt fel Rembrandt-önarckép a nemzetközi aukcióspiacon, és a mester körülbelül 80 ismert önportréjából mindössze három van magántulajdonban. Művészettörténészek szerint a festmény sorsa arra is rávilágít, hogy a nagy holland mester nem elsősorban személyes dokumentumként festette az önarcképeket, hanem olyan áruként, amelyet habozás nélkül átfestett, ha egy megrendelő úgy kívánta. A héten a Sotheby's mellett a Christie's és a Bonhams is megtartja régi mesterek képeit, illetve rajzait felvonultató nyári árveréseit a brit fővárosban. (VG)



Augusztusi vásár Monte-Carlóban

A nyár kevés műkincspiaci eseményéből kiemelkedik az augusztus 1-17. között, az idén immár 15. alkalommal megrendezendő monte-carlói antikvitásbiennálé. Harminc kereskedő jelezte részvételét az eseményen, köztük számos német, francia, olasz és amerikai galéria. A kínálatban régi és - az idén a korábbinál nagyobb számban - modern festmények mellett műtárgyak és ékszerek is megtalálhatók lesznek. (Handelsblatt)



Svájci műkincsrendőrség

Jövő év elején lép hatályba a kulturális javak forgalmáról hozott új svájci törvény, amely az UNESCO által 1970-ben alkotott konvenció alkalmazásának szabályait állapítja meg az alpesi országban. A jelenlegi liberális gyakorlatot gyökeresen megváltoztató jogszabály értelmében listát állítanak össze a védett és ezért az országból ki nem vihető műkincsekről, ugyanakkor bővítik külföldi országok lehetőségeit lopott alkotások visszaigénylésével kapcsolatban. A törvénynek a svájci műkereskedelem által leginkább támadott passzusa szerint titkosszolgálati eszközök alkalmazására is felhatalmazott központi rendőri szervet hoznak létre a műkincsek forgalmának ellenőrzésére. Ez a szakma aggodalmai szerint gyakorlatilag a fegyverkereskedelemmel azonos szintre helyezi a képzőművészeti alkotások forgalmát, és mind a kereskedelmet, mind pedig a nemzetközi múzeumi tárgycserét jócskán megnehezíti. (Handelsblatt)