Ilyennek látják külföldről a magyar pénzügypolitikát - Az EKB-emelés nem befolyásol

A citybeli szakértők szerint azonban az elsődleges befolyásoló tényező az olajár, valamint a továbbra is "igen magas" magyarországi inflációs várakozás.

Az EKB csütörtöki szigorító lépésével 4,25 százalékra emelkedett az irányadó euróövezeti kamat, a kéthetes refinanszírozási kamatminimum, amelyen a bank még elfogadja a kereskedelmi bankok repóigényeit. Raffaella Tenconi, a Dresdner Kleinwort londoni befektetési csoport közép-európai közgazdásza a EKB-döntés csütörtöki bejelentése után az MTI-nek azt mondta: az emelést mindenki várta, így nyilván az MNB Monetáris Tanácsa is.

A magyar pénzügypolitikában egyébként változatlanul megvan a további fél százalékpontos kamatemelés kockázata, bár a Monetáris Tanács jelenleg jó eséllyel erősen törekszik arra, hogy ne mutasson "túlzottan héja" alapállást, tekintettel a "nagyon erős" forintra, amelyet a pénzügypolitikai testület nem akar "gyors ütemben sokkal erősebbre felhajtani", mondta a londoni Dresdner-elemző. A szakértő szerint mindezek alapján a csütörtöki euróövezeti kamatemelésnek még nincs hatása a magyar pénzügypolitikára.

Arra a kérdésre, hogy milyen következményei lehetnek az MNB későbbi kamatdöntéseire, ha az EKB még tovább szigorít, Tenconi azt mondta: viszonylag széleskörű várakozás az, hogy az euróövezeti jegybank szeptemberben egy újabb, negyed százalékpontos emelést végrehajt. Ha ez megtörténik, és az EKB alapállása még ezután is kemény marad, annak már valóban lehet érdemi befolyása a magyar pénzügypolitikára.

Tenconi szerint azonban még ez előtt a legfontosabb tényező az, hogy miként alakulnak az olajárak a következő két hónapban, mert ennek jelentős befolyása lesz a magyarországi inflációs kilátásra, és így a Monetáris Tanács pénzügypolitikai alapállására is. Az olajár magyarországi inflációs hatását más londoni elemzők is aggasztónak tartják. A Merrill Lynch befektetési csoport nemrégiben külön elemzést adott ki Londonban a magas olajárak kelet-európai inflációs hatásairól. Eszerint a meredeken dráguló olaj a következő három hónapban 0,4-1,00 százalékpont közötti mértékben fogja emelni a térségi országok éves összevetésű inflációs ütemeit. A ház londoni elemzői szerint Magyarországon az olajársokk közvetlen inflációs hatása "közel lehet a 0,6 százalékponthoz", ugyanakkor a kedvező bázishatások hasonló mértékűek, vagyis a két tényező kioltja egymást, egyelőre 6,5-7,0 százalékos sávban befagyasztva az éves magyar inflációs számokat.

A 4cast nevű, pénzügyi intézményeknek - köztük jegybankoknak - makro-előrejelzésekkel szolgáló londoni elemző csoport csütörtökön kiadott új elemzése szerint a magyarországi inflációs várakozások már több mint két éve "rendkívül magasak" - jó ideje a legmagasabbak a térségben -, és ez azzal a jelentős kockázattal jár, hogy e várakozások csak nagyon nehezen fognak csökkenni. A 4cast londoni elemzői szerint jóllehet a legutóbbi forinterősödés azt jelentheti, hogy az MNB szigorító ciklusa "nagyon közel jár" a tetőzéshez, a Monetáris Tanácsnak azonban hosszú ideig feszesen tartott pénzügypolitikai kondíciókkal kell szembeszállnia az inflációs várakozásokkal.

Ezért ha nem is lesz további magyarországi kamatemelés, az első csökkentésig is hosszú időnek kell még eltelnie, az inflációs várakozások kordában tartása végett; a ház előrejelzése szerint 2009 második felében várható az MNB enyhítési ciklusának kezdete. A londoni elemzői közösségben általános várakozás az is, hogy a célt messze meghaladó euróövezeti infláció miatt az EKB még tovább szigorít.

A Barclays Capital befektetési bankcsoport Londonban kiadott minapi elemzésében azt jósolta, hogy az euróövezet harmonizált fogyasztóiár-inflációja augusztusban - az olajáraktól függően - akár 4,1 százalékon is tetőzhet. Ezt figyelembe véve a ház szerint nőtt az esély arra, hogy az EKB szeptemberben vagy októberben végrehajt egy második negyed százalékpontos kamatemelést is.

A Merrill Lynch minap kiadott londoni előrejelzése szerint korábban sem volt messze az 50 százaléktól annak az esélye, hogy az EKB-kamatciklus 4,50, vagy akár 4,75 százalékig folytatódik tovább, de a magas euróövezeti infláció miatt most már ez a valószínűség is "egyértelműen 50 százalék felett van".

A Centre for Economics and Business Research (CEBR) - az egyik vezető független, nem befektetési banki jellegű londoni gazdasági előrejelző intézet - a csütörtöki EKB-döntés után kiadott kommentárjában mindazonáltal azt írta: már ez az emelés sem lesz népszerű az európai politikusok körében, akik eddig is bírálták az eurójegybankot annak kemény alapállása miatt.

A CEBR szerint a vélemények megoszlanak arról, hogy a csütörtöki emelés egyszeri lépés volt-e a feltételezett további inflációs nyomások visszaszorítására, vagy az EKB újabb szigorításokkal folytatja robusztus pénzügypolitikáját a felgyorsult infláció miatt. Annyi bizonyos, hogy az euróövezeti infláció tovább emelkedik a következő hónapokban, ahogy folytatódik a magas nyersanyagárak átszűrődése.

Az EKB "héjái" ezt újabb kamatemelést sürgető jelként fogják értelmezni, bár fél szemmel a gazdaság folytatódó lassulására is odafigyelhetnek, áll a CEBR csütörtöki londoni elemzésében.