300 forintos eurót várnak az elemzők

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője "normálisnak" nevezte a forint jelenlegi gyengülését, amely illeszkedik a térségbeli devizapiaci folyamatokhoz, a régiós devizák ugyanis hasonló nyomás alatt vannak. Véleménye szerint ez azzal van összefüggésben, hogy a gazdasági növekedéssel kapcsolatos kilátások most sokkal rosszabbak, mint korábban, azaz a recesszió mélyebb lesz a vártnál.

Az elemző úgy véli, hogy a régiós devizákra nehezedő nyomás a következő időszakban sem szűnik meg. A forint/euró árfolyam várhatóan átviszi a 290-et, sőt érintheti a 300-at is, de Suppan Gergely szerint nem marad tartósan 290 fölött a jegyzés. A nyomás addig maradhat fenn, amíg új egyensúlyi pontot nem talál a forint/euró árfolyam - fejtette ki. Hozzátette azonban, hogy pozitív trendforduló egyelőre nem várható. A Takarékbank elemzője szerint legkorábban a második negyedév vége felé javulhat a helyzet. Amennyiben addigra a nagy gazdaságokban olyan jelek mutatkoznak, hogy a recesszió már nem mélyül tovább, úgy a tőzsdék magukra találhatnak, és a feltörekvő devizák is erősödésnek indulhatnak.

Suppan Gergely úgy véli, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jelenlegi folyamattal szemben nem tud mit tenni, a kamatszint ebben a helyzetben nincs befolyással az árfolyamra. Mivel nem spekulációs támadásról van szó, a jegybank egy magas kamatszinttel sem tud védekezni. Az elemző arra számít, hogy az MNB a következő hónapokban is folytatja a kamatcsökkentést: februárban és márciusban 50-50 bázispontos csökkentéssel 8,50 százalékra mehet le az alapkamat, vagyis visszaáll az októberi 300 bázispontos emelés előtti szintre. Ezt követően a jegybank várhatóan lassít, ritkábban, és/vagy kisebb lépésekben folytatja az enyhítést. Az elemző hozzátette: mindez persze függ az aktuális tőkepiaci helyzettől, amit viszont nehéz előre tervezni.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a forint gyengülése mögött globális, régiós és ország specifikus tényezők egyaránt állnak, de hangsúlyozta, hogy nem az utóbbiak a meghatározóak. A globális okok közül a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandóságát emelte ki, a válságkezelésben ugyanis még mindig a kockázatkerülés játssza a főszerepet, ez pedig nem tesz jót a magasabb kockázatú piacoknak. A régiós tényezők között említette a dollár erősödését, ami indirekt módon a régiós devizák gyengülését váltja ki. Rontja a térségbeli devizák helyzetét az is, hogy a legfrissebb makrogazdasági adatok a korábban vártnál komolyabb visszaesést jeleznek. Magyarországon a gazdasági növekedésre vonatkozó rosszabbodó kilátások felvetik a költségvetési hiánycél tarthatóságának kérdését is.

Az elemző szerint a piaci szereplők aktivitása szempontjából nem mellékes az sem, hogy megváltozott a jegybank hozzáállása. Míg korábban az MNB erős forintot szeretett volna látni annak érdekében, hogy a kitűzött inflációs célját elérje, most azt hangsúlyozza, hogy nem aggódik az árfolyam miatt. Az infláció ugyanis az előrejelzések szerint az idén alacsonyabb lesz a jegybank középtávú inflációs céljánál. Az, hogy az MNB nem fókuszál az árfolyamra, a befektetők számára "zöld jelzés", hogy lehet pozíciókat nyitni a forint gyengülésére, hiszen a jegybank nem fog beavatkozni - fejtette ki. Trippon Mariann ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mostani forintgyengülést nem lehet összehasonlítani a tavaly októberivel. Akkor ugyanis egyértelműen spekulációs támadás jelei látszottak, amire 300 bázispontos kamatemelés volt a jegybank lépése.

A CIB Bank elemzője szerint rövid távra rendkívül nehéz előre jelezni a forint árfolyamát, de nem tartja lehetetlennek a további gyengülést, akár 290-300 forintos euró árfolyamot is elképzelhetőnek tart. Középtávon azonban véleménye szerint mindenképpen erősödnie kell a forintnak. Véleménye szerint az MNB nem hagyhatja teljesen figyelmen kívül az árfolyamot, mert a tartósan magas euró árfolyam komoly bajba sodorhatja a devizaadósokat, és ezáltal a bankrendszer stabilitása is veszélybe kerülhet, ami további negatív hatással lehet a gazdaságra. Trippon Mariann az év végére érezhetően erősebb forintárfolyammal számol, előrejelzése szerint 270 forint alatt lesz az euró. Emellett az elemző azt várja, hogy az MNB fokozatos lépésekkel tovább csökkenti az alapkamatot, ami az év végére 7 százalékra csökkenhet.