"A bankok is felelősek lehetnek a forintgyengülésért"

Erről Karagich István, a BloChamps Capital Pénzügyi Tanácsadó Zrt. pénzügyi igazgatója. Beszélt a HVG-nek. Mert hiába hívják fel a bankok a kliens figyelmét, hogy a devizapárok mozgásától függő bankbetéti kamatos konstrukciók csak a kockázatot jól tűrőknek ajánlottak, sőt – mint azt a HVG-nek a Citibanknál, az Ersténél, a K&H-nál és a Raiffeisennél egybehangzóan állították – azt nem is próbálják rátukmálni a szerintük remegő kezű befektetőkre, ha a dörzsölt devizarókák kihasználják e helyzetet, a forint jelentős leértékelődését idézve elő.

Ami jó lehet az exportőröknek, de a dráguló import révén még a recesszió idején is inflációs hatású lehet, nem beszélve a devizahitelesek növekvő terheiről. Erre Karagich szerint az sem lehet mentség, hogy – mint arról a bankok tájékoztattak – épp a megnövekedett árfolyamkilengések miatt az utóbbi hónapokban megnőtt a kereslet az extra kamatú betétek iránt. Sokan ugyanis ezek révén remélik visszaszerezni a válság miatt elvesztett vagyonukat vagy legalább mérsékelni veszteségeiket.

Elemzők állítják: nem lepődnének meg, ha a 300-as lélektani határ már napokon belül elesne. „A befektetőknek és a lakosságnak hosszabb távon 300 forint közelében mozgó euróárfolyamra kell berendezkedniük” – véli Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. devizaüzletágának vezetője.