Az alelnök a monetáris tanács ülését követő sajtótájékoztatón elmondta: az ötven, a hetvenöt és a száz bázispontos csökkentés lehetősége is felvetődött, végül a tagság nagy része a legkisebb mértékű enyhítés mellett döntött.
A jegybank lépése nem lepte meg a piacot, az elemzők döntő többsége ilyen mértékű kamatcsökkentést várt, és hasonló ütemű mérséklésre számít a következő hónapokban is, ezt konkrétumok említése nélkül az alelnök is kilátásba helyezte. A vártnál alacsonyabb inflációs kilátások már most is indokolttá tehettek volna egy nagyobb mértékű kamatvágást – vélekedik Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője, de hozzátette: a pénzügyi stabilitás, pontosabban instabilitás miatt a jegybanknak csínján kell bánnia a kamatvágásokkal.
A jegybank a közeljövőben is csak fokozatosan mérsékelheti a kamatot: a következő két hónapban ismét 50-50 bázispontos vágás jöhet, amelyet lassuló ütemben kéthavonta 50 vagy havonta 25-25 bázispontos mérséklés követhet, az év végére így 7 százalék körülire olvadhat az irányadó ráta.
A forinttal kapcsolatban Karvalits Ferenc hangsúlyozta: a hazai deviza árfolyama korábban sem volt hatással az inflációs cél elérésére, és a jövőben sem veszélyezteti azt. Az MNB-nek nincs kijelölt, optimális forintárfolyamszintje, a monetáris politika csak hosszabb távon fordít figyelmet az árfolyammozgásokra – tette hozzá alá az alelnök.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.