"Veszélyben a kapitalizmus ideológiai alapjai"

A szakember – aki gyakran szerepel vendégszakértőként a CNBC, a Bloomberg és a Fox tévécsatornák üzleti adásaiban – azt tartja a legkárosabbnak, hogy a Federal Reserve kilépett a pénzügyi rendszer – korábban zárt – középpontjából, és immár a kereskedelmi bankokon átnyúlva, vagy azok mellett is végez pénzügyi műveleteket. A különféle aktívák – közöttük kétes értékűek – felvásárlásával vagy a magánszférában közvetlenül végrehajtott obskúrus hitelműveletekkel a központi banki intézmény csúszós útra tévedt – írja a szakember – ami akkor is veszélyes, ha a nagy összegű tranzakciókban a „gazdaság megmentésének” szándéka vezérli.

A kockázat főleg abban rejlik, hogy nem a piac, hanem egy intézmény határozza meg, ki a nyertes, illetve ki jogosult életben maradni. Merk a központi bank és a kormány közötti, egyre nyilvánvalóbb szereptévesztést is veszélyesnek tartja. Korábban a központi bank – a kialakult munkamegosztás szerint – a pontosan kimért pénzellátásért és a kamatszint szabályozásáért volt felelős, míg a társadalom szocio-ökonómiai szövedékének alakítása választott képviselők és végrehajtó intézmények feladata volt.

A Fed most ez utóbbiak dolgába avatkozik be, amikor közvetlenül részt vesz gazdálkodó egységes megmentését célzó akciókban, és egész szektorok sorsáról dönt. Ezekkel a műveletekkel a központi bank nem bátorítja a magánszféra tevékenységét, hanem annak helyébe lép, és talán ki is szorítja azt. Technikai szinten Merk azt tartja a legnagyobb bajnak, hogy a Fed továbbra is a likviditás duzzasztásában látja a legfőbb intervenciós formát. Aktívák – például jelzáloggal fedezett értékpapírok – közvetlen felvásárlásával a jegybank hozzájárul a hozamok leszorításához, a nulla szint közelébe levitt alapkamat szint pedig külön veszélyt is hordoz, mert óriási csábítást jelent felelőtlen befektetések végrehajtására. A veszély onnan ered, hogy könnyebben finanszírozhatóvá válnak jelentős tőkerátétellel végrehajtott invesztíciók, amelyek a nyomott hozamokból való kitöréshez legalább elméleti esélyt kínálnak. Ez az oka annak, hogy a nyugdíjalapok – a súlyos veszteségek ellenére – újra és újra hazardíroznak, és pénzt helyeznek el a hedge alapokban, a nyomorúságos hozamok elleni védelem reményében.

Merk a kor különösen veszélyes jellemzőjének tartja, hogy tovább tart, sőt erősödik az adósság kultúrája. Mint mondja, az adósság nem megoldás, hanem a probléma része. Az amerikai alapító atyák által a függetlenségi nyilatkozatban megfogalmazott „elidegeníthetetlen elv az élethez, a szabadsághoz és a boldogság követéséhez” elméletileg sem érvényesíthető, ha a polgárai nevében és terhére az állam törleszthetetlen és vég nélkül újratermelődő adósságokat halmoz fel.