Az idei év vesztese: a forint - azonnali reformok kellenek

 A devizakereskedők elmondása szerint egyelőre semmi jele annak, hogy enyhülne a nyomás a feltörekvő pénzeken. A vezető amerikai tőzsdemutatók folyamatosan lokális mélypontokat állítanak be, így az S&P 500 is 12 éves mélyre zuhant a héten, emiatt fokozódik a nyomás a feltörekvő eszközökön – mondja Orosz Dániel, az AXA stratégiai tanácsadója.

A szakértő szerint a feltörekvőkre nehezedő teher mellett új jelenségnek számít, hogy a befektetők differenciálni kezdenek a különböző fejlődő eszközök között, vagyis szemben egy tipikus bull piaccal, ahol sokkal inkább egységesen kezelnek akár egy földrésznyi régiót is, a jelenlegi helyzetben a legkisebb kockázatnak is jelentőséget adnak. Mindemellett, a jobb helyzetben lévő régiós szomszédaink is kezdik egyre inkább követelni a megkülönböztetést. Ez pedig nem kedvez a magyar eszközöknek, amely mögött a közép-kelet-európai régióban az egyik leggyengébb fundamentumú gazdaság áll. Ez megjelenik a forint gyengülésében is, amely a Bloomberg hírügynökségen vezetett 174 deviza közül idén a legrosszabbul teljesítő – hívja fel a figyelmet Orosz Dániel.

Az euróval szemben január óta a lengyel zloty 13 százalékot, a cseh korona csupán 5 százalékot gyengült, míg a forint jelentősen: 16 százalékkal veszített értékéből. Magyarországot ráadásul kezdik összemosni Ukrajnával (ahogyan tavaly tették Izlanddal), pedig ez egyáltalán nem indokolt a gazdasági kockázat besorolás tekintetében (az államkötvények bedőlésére kötött biztosítások, az úgy nevezett CDS felárak között több mint 5 500 bázispont van Ukrajna és Magyarország között). Míg Magyarországon a befektetők 6, addig Ukrajnában már 60 százalékra árazzák az államcsőd kockázatát.

Orosz Dániel szerint nem tesz jót a forintnak az sem, hogy a kormány még mindig nem kezdett jelentős átalakításba, és a külföldről kért folyamatos segítség azt a képet sugallja, hogy a gazdasági átalakítást csak külső segítséggel lehet majd véghezvinni, az erre vonatkozó kellő belső elkötelezettség azonban egyelőre még nem látszik.

A szakértő úgy nyilatkozott, hogy amíg a kormány nem kezd strukturális reformokba, addig a forint marad az egyik legsérülékenyebb régiós deviza. Ebben a helyzetben a jegybanknak korlátozottabb a mozgástere, vagyis nem várható, hogy a kamatpolitikával megpróbálnák befolyásolni az árfolyamot. A kamathatás egyébként is csak kevésbé érvényesül a világban - ezt jól illusztrálja, hogy a tegnapi eurózónában és Londonban végrehajtott kamatvágás - a felár különbség emelkedése ellenére - gyengítette a feltörekvő pénzeket.

Év végére talán érezhető lesz az európai és az amerikai kormányok élénkítő politikájának hatása, és abban az esetben enyhülhet a nyomás a feltörekvő pénzeken. Ezen forgatókönyv megvalósulása esetén Orosz Dániel év végére 7-8 százalékos alapkamatot vár Magyarországon.