A következő félévben már bővülhet a hitelezés

A hitelezési feltételek az első negyedévben tovább szigorodtak, a bankok nagy része azonban az idén már nem tervez további jelentős szigorításokat. A bankok a szigorítást elsősorban a gazdasági visszaesés várható hatásával indokolták, a likviditási kockázat már nem játszik érdemi szerepet. A bankok visszajelzései szerint a hitelkereslet 2009 második és harmadik negyedévében ismét növekedhet.

Az első negyedévben - az előző negyedévhez hasonlóan - a háztartási és vállalati szegmensben még csökkent a hosszú lejáratú hitelek iránti érdeklődés. A háztartási hitelezéssel kapcsolatban az MNB felmérése megállapítja: bár az első negyedévben tovább folytatódott a kihelyezni kívánt hitelmennyiség és a hitelkereslet csökkenése, kevesebb bank számolt be a hitelezési feltételek szigorításáról, mint az előző vizsgálat során.

A szigorítás a nem ár jellegű feltételekben (a minimális hitelképességi szint növekedésében, a minimális önrész megemelésében, a havi törlesztés jövedelemhez viszonyított arányának és a hitelfedezeti aránynak a csökkenésében) jelentkezett. A bankok az első negyedévben már szinte egyöntetűen a háztartási hitelportfolió romlásáról számoltak be mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelek szegmensében, és döntő többségük további romlásra számít a következő félévben. A következő féléves időszakban a bankok már nem terveznek további jelentős szigorítást a háztartási hitelezésben, amit elsősorban a likviditási helyzet érzékelt javulásával indokoltak.

A háztartási szegmensben a közelmúltban megjelent külföldi hitelezési felmérések is szigorításról számoltak be, és - a magyar eredményekhez hasonlóan - a szigorítók arányának csökkenéséről. A vállalati hitelpiacon a hitelezési hajlandóság tovább mérséklődött, elsősorban a nagy- és közepes vállalatok finanszírozásában, valamint az üzleti célú ingatlanhitelezésben. A kis- és mikrovállalati hitelezésben nem jelentkezett ez a határozott visszafogási tendencia. A következő féléves időszakra vonatkozóan a bankok már a vállalati finanszírozásban is a kihelyezni kívánt hitelmennyiség fenntartását, illetve enyhe növelését jelezték előre. A hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet – a beruházások visszaesése miatt – csökkent, de a rövidlejáratú hitelek iránti igények nőttek, így a válaszadók összességében a vállalati hitelek iránti kereslet erősödését érzékelték. A bankok – elmondásuk szerint – az előző félévhez hasonlóan szigorították hitelezési feltételeiket a kedvezőtlen gazdasági kilátások és az - elsősorban az építőiparban tapasztalható - iparág-specifikus problémák miatt, ugyanakkor összehasonlítva az előző két felméréssel, a likviditási helyzetet mint kockázati tényezőt már jóval kevesebben említették.

A válaszadók a vállalati szektorban a portfolióminőség kismértékű romlását tapasztalták az első negyedévében, és a bankok többsége szerint a portfolióromlási trend folytatódni fog a következő félévben is.

 Az üzleti célú ingatlanhitelezésben az elmúlt két felméréshez hasonlóan a válaszadók jelentős többsége a kihelyezni kívánt hitelmennyiség visszafogásáról számolt be, ami a hitelezési feltételek és standardok további szigorításával párosult. A vállalati szegmensre vonatkozó hazai eredmények hasonlóak a külföldi jegybankok felméréseiben jelzett szigorítási tendenciákhoz. Az önkormányzati szektorban az előző felmérésben jelzett mérsékelt szinthez képest növekedett a hitelkereslet, és a bankok az elmúlt negyedévben tovább szigorították hitelezési feltételeiket.