Gondok a PSZÁF-nál – Mi nem tetszik a kormánynak?
A dokumentum több ponton is rávilágít arra, hogy a PSZÁF túl lassan reagált bizonyos piaci jelenségekre: így például régóta utalnak jelek az ingatlanfejlesztési projektek, a kkv- és vállalati hitelezés kockázatainak növekedésére, a felügyelet a válság előtt mégsem tett semmit annak érdekében, hogy a bankok a túlzott kockázatvállalást megelőzzék.
Hasonló a helyzet a devizahiteleknél, amelyeknél bár a PSZÁF felhívta a figyelmet a kockázatokra, konkrétan nem tett semmit, s nem is lépett fel a bankokkal szemben. (Jelentős szakmai hibaként értékeli emellett a dokumentum, hogy pont 2007-ben – amikor már látszott, hogy a devizaalapú jelzálog-hitelezés a túlzott kockázatviselés irányába megy – hirdette meg a PSZÁF, hogy csak akkor megy helyszíni vizsgálatra, ha „nyilvánvalóan baj van”.)
A felügyelet ráadásul a későn megtett lépésekkel – például a nagyobb tőkeképzési kötelezettség júniusi előírásával az 51 százalékot meghaladó mértékben eladósodott hitelfelvevők után – mélyíti a válságot, ahelyett, hogy enyhítené, vagyis a meglévő problémánál is nagyobbat generál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.