A befektetési alapkezelők száma 34-ről 33-ra csökkent ebben az időszakban, az alapoké viszont 424-ről 435-re emelkedett, ez rekordnak számít. A konstrukciókban kezelt vagyon azonban nem nőtt, sőt, az első három hónapban mintegy 27,5 milliárddal, 2539,1 milliárd forintra csökkent. Azért csak ennyivel, mert a zártkörű alapok vagyona szépen gyarapodott, és megközelítette a 290 milliárd forintot.
A nyilvános alapoknál azonban hatalmas volt a visszaesés, 112,9 milliárddal lett kisebb a nettó eszközértékük, és a vizsgált időszak végén 2249,3 milliárd forintot tett ki. Ebből a csökkenésből az ingatlanalapok 47,6 milliárdot vittek el a tőkekivonásnak és az árfolyamesésnek köszönhetően, így összvagyonuk 300 milliárd forint alá süllyedt.
A PSZÁF most először közölt részletes adatokat az egyes befektetésialap-típusokban lévő vagyon nagyságáról, a korábbi kategóriákat pedig felülvizsgálhatta: ennek köszönhető valószínűleg, hogy egyes alapfajtáknál nagymértékben változott a vagyon az év eleje óta.
A legtöbb pénz, több mint 1000 milliárd forint a felügyelet kategorizálása szerint a kötvényalapokban volt, ezeken belül is a likviditási alapokban, amelyek vagyona meghaladta a 665 milliárd forintot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.