Miért van szükség egészségpénztárakra?

Bár ma már közel 2 és fél millióan veszik igénybe az önkéntes egészségpénztárak szolgáltatásait, viszonylag kevesen tudják, mit is nyújt pontosan ez a szektor nekik.

Az önkéntes egészségpénztárakra elsősorban azért van szükség, mert az egészségügyi ellátások költségei folyamatosan növekednek: egyrészt egyre több az idős ember, másrészt egyre drágábbak az eszközök. Az állami rendszer azonban az ismert gazdasági helyzet miatt a jövőben sem lesz képes az egyre magasabb szintű igények kielégítésére. Jelenleg a pénztártagok egyéni számlájára a munkáltatók 21 ezer forintot, míg maguk a tagok 27 ezer forintot fizethetnek be havonta adómentesen. A gyakorlatban a számlára érkező befizetések 80-90 százalékát ma a munkáltatók fizetik – a törvénytervezetben éppen ezt a juttatást kívánják jelentős mértékben megadóztatni.

Az egészségpénztárak kétféle módon is képesek az állami egészségügyi terhek jelentős csökkentésére. Egyrészt az OEP által nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatások igénybe vételével kevesebb gyógyítási feladat hárul az államra (az egészségpénztári megtakarítások mintegy háromnegyedét ilyen célokra költik), másrészt a prevenciós szolgáltatások megelőzik a betegségek kialakulását, szintén leszorítva a társadalombiztosítás költségeit.

Szinte biztos, hogy a jövőben az OEP szolgáltatásai közül egyre több lesz térítésköteles, ezért egyre nagyobb szerep hárul az öngondoskodásra – mondja Lukács Marianna, a Patikapénztár ügyvezető igazgatója. Ennek azonban a hosszú távú kiszámíthatóság a feltétele. Hirtelen kedvezőtlenné váló környezetben a pénztártagok racionálisan a megtakarításaik gyors elköltése mellett fognak dönteni, a bizalmukat pedig csaknem lehetetlen lesz visszaszerezni - teszi hozzá.

Eddig töretlen a fejlődés

Az elmúlt években az önkéntes egészségpénztári szektor látványos fejlődést ért el: öt év alatt csaknem megnégyszereződött a pénztártagok száma, illetve a kezelt vagyon nagysága is. 2008 végére már több mint 47 milliárd forintnyi vagyon gyűlt össze a közel 850 ezer tag számláján. Kisebb megtorpanást a 2007-es megszorítások hoztak: ekkor csökkent az ötödére a munkáltatóként adható kedvezmények mértéke. Mivel ennek hatására számos egészségpénztárnak jelentősen csökkentek a bevételei, sokan közülük – feladva függetlenségüket – beolvadtak valamelyik banki, biztosítói háttérrel rendelkező addigi versenytársukba.

Kik a piac mostani szereplői?

Jelenleg 27 önkéntes egészségpénztár működik Magyarországon, ezek közül 7 pénzintézeti háttérrel rendelkező kassza kezeli az összes pénztári vagyon 53 százalékát, a hazai pénztártagok 58 százalékát tömörítve.

Banki háttér versus függetlenség

A banki, biztosítói háttérrel rendelkező pénztárak előnye, hogy már induláskor egy meglévő pénzügyi infrastruktúrára tudnak épülni, és a banki, biztosítói ügyfelek közvetlen elérése miatt általában magasabb taglétszámmal is rendelkeznek. A független önkéntes egészségpénztárak működésére ugyanakkor inkább jellemző a non-profit jelleg, amely lehetővé teszi, hogy a működési többletet a tagok kapják vissza, a létszám növekedésével párhuzamosan pedig folyamatosan csökkenjen a befizetések költséghányada is.

Függetlenségükből adódóan lehetőségük nyílik a piac legjobb szolgáltatóit, akár külön számlavezető, letét-, illetve vagyonkezelő társaságokat bízva meg az ügyfelek pénzének kezelésével. Ma még a pénztártagok számlájára történő befizetések túlnyomó részét a munkáltatók teljesítik. Ezért fontos szempont egy pénztár számára az is, hogy hány munkáltatói partnerrel rendelkezik. Bár erről nem áll rendelkezésre piaci kimutatás, a legnagyobbak ma már egyenként több ezer ilyen partnerrel rendelkeznek.