Sorvadnak a lakáshitelek

A tendencia nem túlságosan meglepő: az ügyfelek számára egyre korlátozottabb lehetőségeket biztosító támogatott forinthitelek a napokban tűntek el a piacról, a sokáig egyeduralkodó svájcifrank-alapú konstrukciókat pedig csak néhány bank tartja – névleg – a kínálatában.
Az euróalapú hiteleknek ugyanakkor jól jönnek a friss piaci fejlemények: január óta – szintén a jegybanki nyilvántartások szerint – minden hónapban 10–17 milliárd forint között mozgott a frissen kihelyezett állomány, holott bő egy évvel ezelőtt még alig volt mérhető a közös európai fizetőeszközben nyújtott lakáshitelek aránya az összportfólión belül. Ennek eredményeként egy év alatt csaknem négyszeresére, 120 milliárd forintra duzzadt a háztartások euróban nyilvántartott, lakáscélú kölcsöneinek állománya, és csak március vége óta 14 milliárdra növekedett.

Ez persze túl nagy átrendeződést nem okozott a bankok hitelportfóliójában, hiszen a több mint 4000 milliárdos lakáshiteltortából az euróalapú kölcsönök még mindig kevesebb mint három százalék súlyt képviselnek, szemben a frankhitelek közel 60 és a forinthitelek 37 százalékos arányával. A havi alig tízmilliárdnyi új kihelyezést figyelembe véve nem is lehet feltételezni, hogy ez a helyzet gyökeresen megváltozna: a kimutatott lakáshitel-állományt jelenleg sokkal jobban tudja mozgatni a forint árfolyamának az alakulása, mint a friss szerződések mennyiségi megoszlása. A hazai fizetőeszköz márciusi mélypontját követő erősödés a törlesztésekkel együtt például több mint 250 milliárd forinttal apasztotta a devizaalapú lakáshitel-állományt május végéig, és csak az ötödik hónapban majdnem 65 milliárddal csökkent a nyilvántartott kölcsönök mennyisége.

A piac lelassulása jól tetten érhető a banki ajánlatokban is: szinte alig találni kedvezményes konstrukciót a banki honlapokon, és lakáshitel – az FHB-t és az Erstét kivéve – sehol sem szerepel a kiemelt elemek között.
A jelenlegi körülmények között is lakáshitelre áhítozó ügyfeleknek ugyanakkor jó hír, hogy a hitelintézetek májusban már elkezdték leszorítani az euróalapú lakáskölcsönök kamatait, erre a hónapra már „csak” 7,51 százalékos átlagos rátát mutatott ki az MNB. (Ez az egy évvel korábbinál még így is 130 bázisponttal magasabb.) A teljes hiteldíjmutató (THM) tekintetében sincsenek égbekiáltó különbségek az egyes bankok között: a konstrukció kiegészítő elemeitől, a kamatperiódustól, illetve az adós minősítésétől függően többnyire 9–11,5 százalék közötti érték szerepel az ajánlatokban.