Milliókat zsebelnek be a bankvezetők

Az Egyesült Államokban a lavinát New York állam legfőbb ügyészének a banki bónuszokról július 30-án nyilvánosságra hozott jelentése indította el. A beszámolóban az elmúlt 5 év adatait felhasználva bizonyítja be, hogy nem igaz a banki vezetők által hangoztatott elv, miszerint a bónuszok összefüggésben állnak az elért eredménnyel és teljesítménnyel. Miközben a gazdasági válság megtépázta a bankok nyereségét, a banki bónuszok a válságot megelőző négy-öt év bika piacai által előidézett magas szinten maradtak.

A Citigroup és a Merrill Lynch összesen több mint 55 millió dolláros veszteséget halmozott fel a 2008-as év folyamán, és körülbelül ugyanekkora mértékű állami támogatásban részesültek, mindezek ellenére majdnem 9 milliárd dolláros volt a két bank összesített bónuszalapja.

A tavalyi évben a kilenc – összesen 175 milliárd dolláros – TARP támogatásban részesülő bank összesített eredménye 81,4 milliárd dolláros veszteség volt, eközben a kilenc hitelintézet 32,6 milliárd dollárnyi év végi bónuszt fizetett ki alkalmazottainak, közülük majdnem ötezernek több mint egy millió dollárt.

Foglalkozik a problémával az Egyesült Államok Képviselőházának Pénzügyi Szolgáltatások Bizottsága is. A múlt héten elfogadott törvényjavaslat lehetővé tenné hét felügyelő testületnek – a Fedtől a Nemzeti Hitelfelügyeleti Tanácsig –, hogy megakadályozzanak minden olyan teljesítményalapú kifizetést ami véleményük szerint túlzott kockázatot jelenthet a pénzügyi rendszer stabilitására. A szabályok – melyeknek részleteit csak később határozzák meg – minden olyan az Egyesült Államokban működő pénzügyi szolgáltatóra vonatkoznának, amelynek eszközállománya eléri az egy milliárd dollárt.

Az elmúlt hetekben a Morgan Stanley és a Goldman Sachs Group Inc. is visszafizette a TARP alapból kapott 10 milliárd dollárt, és visszavásárolták a Kincstártól azokat a tízéves opciós kötvényeket, melyek lehetővé tették volna a kormánynak, hogy fix áron megvásárolja a hitelintézetek értékpapírjait. Az ügyletek célja nem titkoltan az volt, hogy megszabaduljanak a TARP program által előírt év végi bónuszokra vonatkozó korlátozásoktól.

A Goldman Sachs 11,4 milliárd dollárt különített el első féléves eredményéből ilyen jellegű kifizetésekre, és az idei év első hat hónapjában pozitív eredményt felmutató nagy amerikai bankházak is ilyen arányban tartalékolnak a bónuszokra.

Nem csak az Egyesült Államokban került terítékre a bankok által fizetett bónuszok kérdésköre. Az Egyesült Királyságban a Commerzbank AG esete hívta fel a közvélemény figyelmét a banki bónuszok kérdéskörére. Németország második legnagyobb bankja tavaly felvásárolta a Dresdner Bank AG-t, és annak Londonban működő befektetési társaságát, a Dresdner Kleinwortot.

Februárban a Commerzbank levélben értesítette a befektetési társaság vezetőit, hogy a 6,3 milliárd eurós veszteség miatt a szerződéseikben szereplő év végi bónuszok mérséklésére készül. A legtöbben belenyugodtak ebbe, azonban négy alkalmazott a londoni bírósághoz fordult, amely az alkalmazottaknak adott igazat: a szerződésben meghatározott bónuszok mérséklésére csak akkor van lehetőség, ha ezt a megállapodásban előre kikötik.

Az Egyesült Királyságban több felügyelő szervezet is foglalkozik a banki bónuszok kérdéskörével. A kormány szerint kényszeríteni kell a bankokat, hogy legalább a tervezett bónuszok felét tartsák vissza öt évre. Mindemellett a leggazdagabbakat sújtó adókulcsot egy jövő áprilisban hatályba lépő törvénymódosítással 40 százalékról 50-re emelték Angliában.

Hector Sants, a szigetország pénzügyi felügyeletének vezetője a BBC-nek adott interjújában elmondta, hogy véleménye szerint az egyes személyeknek kifizetett bónuszokat nem tudja szabályozni a hatóság. Azonban azt is hozzátette, hogy a felügyelet a fizetések és bónuszok nagyságára vonatkozó irányelveket tesz közzé a napokban.

Franciaországot is elérte a banki vezetőknek fizetett bónuszok körüli botrány szele. A BNP Paribas közel 1 milliárd eurót különített el bónuszokra, amely több mint 60 százaléka az első félévre jelentett 1,6 milliárd eurós nyereségnek. A bank bejelentése után Francois Fillon miniszterelnök aggodalmait fejezte ki, hogy az ilyen mértékű bónuszfizetés ellentétes lehet a G20-ak által áprilisban lefektetett banki különjuttatásokat szabályozó irányelvnek. Christian Noyer, a Francia Nemzeti Bank kormányzója a kormányfő aggodalmaira reagálva azt mondta, hogy „a jelenlegi ismereteink szerint úgy néz ki, hogy a BNP Paribas bónuszfizetése megfelel a kritériumoknak, de még ellenőrizni fogjuk.

Nicholas Sarkozy figyelmeztette a bankokat, hogy ne fizessenek ilyen mértékű bónuszokat alkalmazottjainak, és augusztus 25-re megbeszélésre hívta őket a különjuttatások témakörében.