Inkább a családunkra hallgatunk pénzügyekben

A válság megingatta az emberek bizalmát, a pénzügyi intézményekben: a magyar lakosság csaknem 60 százaléka kevésbé bízik a pénzügyi szolgáltatókban, mint egy évvel ezelőtt. Ez azonban nem csak nálunk és a közép-európai régióban van így, hanem a fejlett nyugat-európai országokban is − derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett Európa 11 országára kiterjedő kutatásából.
 
 A bizalomvesztés mellett az is közrejátszik a befektetési kedv visszaesésében, hogy az emberek kevésbé hajlandóak kockázatot vállalni, mint öt évvel ezelőtt. A kelet-közép európai régióban a magyarok a leginkább borúlátóak, majdnem 90 százalékuk érzi úgy, hogy általánosan az egész élet kockázatosabb napjainkban, bár ez a szám Romániában és a Cseh Köztársaságban is meghaladja a 70 százalékot.
 
Ha a bizalomvesztés ellenére mégis befektetési tanácsot kérnek az emberek, akkor a magyarok 40 százaléka a családjától kapott információban bízik, és csak 12 százalékuk fordul a pénzintézetekhez. A kelet közép európai régió országaiban hasonló a sorrend, mint nálunk, viszont Nyugat-Európában még mindig a bankokat részesítik előnyben a befektetési tanácsok forrásaként, de a család itt is második helyen áll. A kutatásból az is kiderül, hogy ha elégedett egy szolgáltatással az ügyfél, ezt az információt szereti megosztani a környezetével, a barátokkal és a családdal.

 
„A biztosítási piac sajátossága, hogy az ügyfelek leginkább az ismeretségi körből érkező tanács alapján döntenek a legtöbbször, ebben az esetben viszont előfordulhat, hogy nem teljes körű tájékoztatást kapnak az adott termékről, arról nem is beszélve, hogy nem ismerjük meg a többi konstrukciót.” – hangsúlyozta Zolnay Judit, az Aviva Életbiztosító értékesítési és marketing vezérigazgató-helyettese.

 
A pénzügyi szolgáltató partner kiválasztásánál a vizsgált országok többségében az adott céggel kapcsolatos korábbi tapasztalat került az első helyre, csak Romániában és Lengyelországban hallgatnak jobban a család vagy a barátok tanácsaira. Mindenütt fontos szempontként jelölték meg a válaszadók, hogy szívesebben döntenek olyan cég mellett, ami már régóta működik. Abban viszont egyetértés volt, hogy miután letették a voksukat egy pénzintézet mellett, kitartanak, nem szeretnek váltani.
 
A felmérés résztvevői azt tapasztalták, hogy a pénzügyi intézmények többsége nem tesz reális ígéreteket és szívesen vennének több tanácsot és támogatást személyes pénzügyeik tervezéséhez, bár ezért a minőségi pénzügyi tanácsadásért hazánkban egyelőre még csak a megkérdezettek 14%-a lenne hajlandó fizetni is (Csehországban és Romániában 30%-ot meghaladó ez az arány). A megkérdezettek mintegy 40 százaléka úgy véli, hogy a pénzügyi szolgáltatók nincsenek tisztában az ügyfelek igényeivel.
 
„Az ügyfelek tájékoztatása és az igényeikre történő reagálás érdekében a biztosítási szakmában nagyon fontos a közvetítők szerepe.” − véli Zolnay Judit. „Minden alkalommal elengedhetetlen az ügyfelek valós pénzügyi helyzetének és igényeinek felmérése, amit az Aviva a kezdetektől fogva gyakorlatként alkalmaz.”
 
A nagy nemzetközi pénzintézetek iránti bizalomvesztésnek vagyunk tanúi: a bankokat a lakosság közel fele nem tartja becsületesnek és igazságosnak. Romániában a lakosság kiemelkedően magas 60 százaléka vélekedik így, de Magyarországon is 55 százalékos ez az arány. Azonban a lakosság egynegyede (Románia kivételével, ahol ez 11 százalék) bízik a bankokban. A helyi és regionális bankokba vetett bizalom szintén mérséklődött tavaly óta, azonban még mindig erősebb, mint nagy és nemzetközi társaik iránt, a lakosság mintegy harmada bízik bennük. Romániában azonban őket sem tartja a lakosság 60 százaléka kellően becsületesnek és igazságosnak. A bizalom növelésének helyreállításához - a kutatásban során megkérdezettek véleménye szerint - arra lenne szükség, hogy a pénzügyi intézmények betartsák ígéreteiket. Csehországban az emberek bizalmát az intézmények által vállalt pénzügyi garancia állítaná helyre.
 
A pénzügyi intézményekről alkotott vélemény szerint az emberek különbséget tesznek a bankok és biztosítók között. A bankokról rosszabb a kép, a lakosság nagyobb hányada véli úgy, hogy sokkal inkább saját érdekükben cselekednek, és kevésbé tartják szem előtt az ügyfelekét. Az ügyfelekkel szembeni nyíltságot és egyértelműséget is többen hiányolják a bankoknál, mint a biztosítóknál.