A pénzintézet ezzel az elhatározással azon svájci és amerikai bankok nyomdokaiba lép, amelyek igyekeznek kivásárolni a hitelnyújtás vagy egyéb bankmentő akciók révén házon belülre került állami tulajdonosokat.
A bankvezetők sietsége több okkal is magyarázható. Egyfelől a segítségnyújtás feltételeként az állam gyakran kényszeríti a vállalati hitelnyújtás kibővítésére a pénzintézeteket, másfelől az adókból finanszírozott működéssel a bónuszkifizetések központi korlátozása is együtt jár.
A francia államtól kapott pénzügyi segítség visszafizetése igen drágává válik 2010 júniusa után, ezért már korábban meg kell kezdenünk a törlesztést – fogalmazott Baudouin Prot, a BNP Paribas vezérigazgatója.
A fenti dátum előtt a pénzintézeteknek csupán az állami tőkeinjekció névértékét kell kifizetniük, utána azonban fokozatosan annak 103, 105, majd 110 százalékára emelkedik a törlesztendő összeg. Párizs éppen ezért korántsem repes az örömtől, amiért a francia nagybankok ilyen „stréber” adósnak bizonyulnak.
Tekintettel a hitelintézeteknek nyújtott pénzügyi segítségre, jogos elvárás velük szemben, hogy több befizetéssel járuljanak hozzá a gazdaság talpra állításához – fogalmazott Christine Lagarde pénzügyminiszter a korai visszafizetés miatt elmaradó kamatokra utalva. A kivásárlás már több esetben igen gyümölcsöző üzletet jelentett az illető költségvetéseknek.
Így például a Goldman Sachs, a Morgan Stanley és az American Express már nyáron kamatostul visszafizette a mentőövet, két számjegyű nyereséget termelve az USA szövetségi kincstárának. A svájci UBS megsegítése is jó üzletnek bizonyult, hiszen Bern 1,2 milliárd frankos (180 milliárd forint) profittal adott túl augusztusban a pénzügyi óriásban szerzett 9 százalékos részesedésén.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.