Lassan vége a tűzoltásnak, fel kell készülni a fellendülésre

Az A.T. Kearney szerkesztőségünkbe eljuttatott elemzése szerint öt erő határozza majd meg a közeljövő pénzpiacait – az ezekhez való alkalmazkodás elengedhetetlen a bankszektor sikeres működéséhez. A tanulmány érdekes adalékokkal szolgál a bankszektort átalakító ügyfél szegmentációs trendekkel kapcsolatban is.

Miközben a világgazdaság a recesszióból való kilábalás jegyeit mutatja a bankszféra továbbra is szorgalmasan dolgozik jövedelmezősége és a tőkepiacok újraépítésén. A vezető bankok azonban már a jövőre is fókuszálnak: a körvonalazódó új szabályozási rendszerekhez és az ügyfelek megváltozott preferenciáihoz igazodva alakítják ki stratégiájukat.

Igazán sikeres csak az lesz, aki mindkettőt jól ismeri és felkészül a változásokra.

A pénzintézetek előtt álló legfőbb kihívás, hogy miként tudnak alkalmazkodni a következő évtized demográfiai, szociális és technológiai változásaihoz. Az átalakulás hatására alapvetően változnak meg a fogyasztói és üzleti szokások, az ügyfelek szükségletei, ízlése és preferenciái is. A bankoknak új szolgáltatásokat és termékeket kell létrehozniuk, melyek igazodnak az ügyfelek megváltozott preferenciáihoz. A pénzintézetek bizalomvesztése miatt szolgáltatásaik kommunikációját is újra kell gondolniuk.

A bankszektor előtt álló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen a termékek, csatornák és márkák következetes és rugalmas újrafogalmazása. A feladat sikeres megoldásához nélkülözhetetlen egy új IT-infrastruktúra kifejlesztése – ahol is az internetes ügyintézésé a jövő. A klasszikus ügyintézés folyamatosságát a megmaradó bankfiókok biztosíthatják, ám ezek profilja a maiakétól eltérő lesz: egyfajta banki előszobaként működnek készpénz kezelésére alkalmas ATM-ekkel, laptopokkal, amelyeken szolgáltatásokat lehet kezdeményezni és szkennerekkel, printerekkel, amelyekkel a szükséges papírmunkákat lehet intézni.

A bankoknak új szolgáltatási modelleket kell kialakítaniuk. Egyre elterjedtebbek –az autóiparból elinduló- egymással szorosan együttműködő vállalati rendszerek vagy ökoszisztémák , ezek például várhatóan együtt fogják tendereztetni a pénzintézeteket. A speciális igényeknek ma kevés bank lenne képes megfelelni. Az ilyen és ehhez hasonló üzleti trendek teljesen újfajta ügyfél szegmentációs –és ajánlati modellek irányába hatnak.

A lehetőségeket jól példázza a ClubMed ajánlat-differenciálása is. A cég családi, sportkedvelő és szingli-arculatú csomagokat kínál az üdülni vágyóknak. A bankszektorban ehhez hasonlóan külön lehetne kezelni például az iszlám elvei alapján zajló ügyfeleket, tevékenységeket vagy bizonyos fiatal csoportok, illetve az idős ügyfelek igényeit.

Az ügyintézés újraszervezésével lehetőség nyílik arra is, hogy a kevésbé forgalmas időszakokban egyes alkalmazottak meglátogassák az idősebb ügyfeleket, akik így otthonról tudják bankügyeiket intézni. A technológiai változtatás hatására valószínűen új márkák és szolgáltatási modellek jelennek majd meg a megváltozott igények kielégítésére és a bankfiókok nyitvatartása is jobban alkalmazkodik az ügyfelek igényeihez.

Cikkünk folytatódik! Lapozzon!

Vajon miként formálja a világgazdasági válság a pénzügyi szolgáltatások kínálati oldalát? A biztonságosabb és átláthatóbb értékkezeléshez elengedhetetlen hatékony portfólió az iparág strukturális változásaitól és a verseny intenzitásától függ. Minden bizonnyal az irányító szervek is támogatni fogják a mérlegek optimális összetételének meghatározását, ami újabb lökést adhat majd a strukturális változásoknak.

A globalizáció miatt azonban bizonyos banki tevékenységeket nem érdemes leegyszerűsíteni – ezeket továbbra is nemzetközi szinten kell kezelni. Az egyes intézeteknek meg kell fontolniuk, hogy mely szolgáltatásaikat képesek költséghatékonyak megtartani. Néhány bank máris csökkentette külföldi tevékenységét és erőforrásait a kulcsfontosságú tevékenységeire koncentrálja. Az ING például 10 nemzetközi piacról vonul ki, miközben a KBC összes nem alapvető tevékenységét felfüggeszti.

A banki és biztosítási szerepkörök ötvözését annak idején nagy örömmel üdvözölte a piac, azonban mára kiderült, hogy a szinergia leginkább az életbiztosítások terén él, de a vagyon, illetve balesetbiztosításokkal kapcsolatban nem, a termékek összekapcsolása gyors fejlődéshez vezethet, ám csak bizonyos határokon belül előnyös a vállalat számára.

A banki irányítás terén a fókusz jelenleg a mark-to-market  könyvelési gyakorlat korlátozásán, a tőkemegfelelésen és a banki működési területek közötti tőke allokáción van, ezt azonban érdemes kiterjeszteni más területekre is. „A bankszektorban a menedzsment átértékeli a monitoring gyakorlatot, ez pedig új könyvelési szabványhoz, tőke megfeleléshez vagy akár a pénzügyi rendszer teljes szerkezetváltásához vezethet” – állítja Frank Klausz, az A.T. Kearney magyarországi igazgatója. A likviditási mutatók változékonysága jelentős kilengéseket okozhat a bank értékelésében is.

Például az államkötvények esetében, minél hosszabb a kötvény lejárati ideje, annál valószínűbb, hogy az ingadozás problémát fog okozni. Ebben az esetben az értékmeghatározást például az ár adott periódusokra való átlagolásával lehet zökkenő mentesebbé tenni.

Az elmúlt három évben a részvények visszavásárlásával a bankok többsége hatásosan tudta csökkenteni tőkéjét. Az állam, mint részvényes egyfajta utolsó menedékként kisegítette a bankokat. A bankok igyekeznek minél hamarabb visszafizetni tartozásaikat és tartani magukat a támogatások feltételeként megszabott szigorításokhoz.

A központi bankok előtt álló egyik legfontosabb kérdés, hogy felvásárolják-e a fertőzött, toxikus banki eszközöket, illetve hogy meddig mehetnek el feladatkörük ellátásakor. Az amerikai jegybank  és az Európai Központi Bank más-más stratégiát követ ugyan, de közös bennük, hogy mérlegük jelentősen megnőtt a válság során. Az állami tulajdonba kerülő eszközök sorsát illetően kétféle út lehetséges: ismét eladhatják őket, vagy felhasználhatják egy jövőbeli válság kialakulása esetén. Utóbbi esetben, ez egy biztosíték lehet arra, hogy a bankok megfelelő mennyiségű tőkét tartsanak.

A toxikus eszközök felvásárlása ugyanakkor hosszú távon gyöngítheti a dollárt, ami Kína kitartó és dinamikus növekedésének, valamint gyenge valutájának fényében megteremti annak a lehetőségét, hogy a kínaiak egyszerűen felvásárolják a legnagyobb üzleteket az Egyesült Államokban.

Cikkünk folytatódik! Lapozzon!

A technológia és az infrastruktúra fejlődésével számos új lehetőség bontakozik ki a költségek csökkentésére és a szolgáltatások bővítésére. Amelyik országban az internet penetráció magas, ott az ügyfeleknek már most is mintegy 80%-a veszi igénybe az online szolgáltatásokat. A törvényalkotó szervezetek az információtechnológiai változások katalizátoraként működhetnek közre azzal, hogy a dokumentumok elektronikus kezelésére ösztönzik, akár kötelezik a bankokat. A banki hálózatok modernizálásával nemcsak a költségeket, de a kockázatokat is mérsékelni lehet. A válság kiváló lehetőséget kínál az ilyen újításokra, azonban az IT-fejlesztések jelentős forrásigénye visszafoghatja a folyamatot.

A teljesítmény és a profitszerzés az ötödik és talán legfontosabb formáló ereje a jövő bankszakmájának. A világgazdaság lassan magához tér, de a tőkeszükséglet visszafoghatja a jövedelmeket, amitől a bankszektorbeli várható nyereség elérhető mértéke kevésbé lesz vonzó. Az első negyedév eredményei bíztatóak voltak ugyan, de amíg homály fedi a hitelveszteségeket, addig lehetetlen az eredményeket megbecsülni.

Stratégiai kérdés az is, hogy miként lehet a jó vezetői képességekkel rendelkező embereket a szakmába vonzani – főként annak tükrében, hogy néhány jelenlegi vezető a tervezettnél korábban távozik majd.

A bankszektornak a közeljövőben az árak változásával is szembe kell néznie, mivel a hitelköltségek várható növekedése miatt a bankbetétek időszakosan veszteségessé válhatnak.  A volatilitás növekedésével a kereskedelem és a derivatív termékek kockázatos, de vonzó üzletekké válhatnak. Az A.T. Kearney szerint biztosra vehető, hogy a bankszektorbeli profit összetételében jelentős változások zajlanak majd le, ezért a pénzintézetek számára létfontosságú fölkészülni az átmenet kezelésére.

Végül itt van a vezetők kompenzálásának sokat tárgyalt ügye is. Hisszük, hogy a bankszektor nemcsak megtartani képes jelenlegi vezetőit, de vonzó lehet az újak számára is. A banki vezetőknek ügyfeleikéhez hasonló szintű kompenzációban kell részesülniük, melyet ezentúl sokkal inkább a hosszú távon vállalt kockázatokhoz lehet érdemes kötni.

Jelenleg sok komoly bankár igyekszik megerősíteni az iparágat. Miközben próbálják a profitabilitást helyreállítani, ügyfeleik új, egyedi szegmenseket alkotnak, új igényekkel jelentkeznek, amelyek kielégítéséhez tőkére van szükség. Kétségkívül az új szabályozási rendszerhez is szükség lesz tőkére. A bankszektornak változnia kell és kezelnie a pénzt és a tehetséget egyaránt, ahhoz hogy a gazdaságot helyreállítsák. Szegmentáció, IT fejlesztés és elmozdulás a kevésbé látványos, költséghatékony működés felé – a közeljövő banksikereinek elengedhetetlen zálogai.