A bankok a válságon is kerestek

A Magyar Nemzeti Bank ma publikált stabilitási jelentése megállapítja: A magyar gazdaság nagyfokú nyitottsága miatt a pénzügyi és gazdasági válság itthon is a gazdaság visszaeséséhez vezet, amit szükségszerűen felerősít az ország sérülékenységét csökkentő elengedhetetlen kiigazítási folyamat. A magánszektor és a közszféra eladósodottságának csökkentése rövid távon áldozatokkal jár, de hosszú távon fenntarthatóan javíthatja az ország növekedési lehetőségeit. A magyar bankrendszer képes kezelni a megváltozott környezetből eredő kihívásokat. A bankrendszer likviditása jelentősen javult, míg a hitelportfólió romlása a várakozásokkal összhangban alakult.

Az MNB legfrissebb stabilitási jelentése szerint a hazai pénzügyi rendszer stabilitása javult 2009 áprilisa, az előző jelentés publikálása óta. A tanulmány kiemeli, hogy bár a hazai gazdaság sérülékenységének csökkentése rövid távon jelentős áldozatokat okoz, de hosszú távon és fenntarthatóan javíthatja az ország növekedési lehetőségeit. A gazdaság alkalmazkodása gyors és nagymértékű, ennek ellenére szükségszerű és kívánatos a sérülékenység legfontosabb forrásainak, a költségvetés és a magánszektor magas eladósodottságának gyors csökkentése és csökkenése.

A hazai bankrendszer gyorsan alkalmazkodik a megváltozott pénzügyi és makrogazdasági környezethez. A külföldi forrásokra való ráutaltság a hitel/betét arány gyors csökkenésével mérséklődik. A bankok likviditása folyamatosan javul, de az idei és a jövő évi recessziós környezetben jelentősen romló hitelportfolió-minőséggel és növekvő hitelezési veszteségekkel kell szembenézniük. A bankrendszer idén – nagyrészt átmeneti tényezőknek köszönhetően – a várakozásokat meghaladó nyereséget realizálhat, a jövőben azonban a jövedelmezőség csökkenésére lehet számítani. A bankrendszer tőkeellátottsága mindeközben erősödik, a tőkemegfelelési mutató az előre jelzett makrogazdasági pályán 11 százalék fölött maradhat a következő évben is.

A jegybank szakértői rendszeresen stresszteszt segítségével vizsgálják a hazai bankrendszer sokktűrő képességét. Az eredmények alapján megállapítható, hogy még az alapesetben várttól nagymértékben eltérő, jelentősen romló gazdasági feltételek mellett is kezelhető mértékű pótlólagos tőkeigény lépne fel. Az eddigi tapasztalatok és kötelezettségvállalások alapján az anyabankok a jelenleginél kedvezőtlenebb körülmények között is elkötelezettek maradnának leánybankjaik támogatására.

A jegybank számára alapvető feladat a pénzügyi rendszer működését veszélyeztető kockázatok csökkentése és a pénzügyi stabilitás erősítése. A jegybank a lakosság túlzott eladósodásának megakadályozása és a lakossági devizahitelezésből eredő kockázatok csökkentése érdekében szükségesnek tartja a szabályozói eszközök használatát, hogy ezzel is a felelős hitelezés elterjedését és az ország sérülékenységének csökkentését segítse elő. Ezzel párhuzamosan az MNB ugyancsak fontosnak tartja egy új, a korábbinál hatékonyabb szabályozói intézményrendszer kialakítását. Ennek érdekében a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitásért felelős többi intézménnyel együtt, a Pénzügyminisztériummal és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) közösen kidolgozta az új felügyeleti struktúrára vonatkozó javaslatát, amelyet törvényjavaslatként a Kormány beterjesztett az Országgyűlésnek.