Rosszul kezelt rossz hitelek
Györfi-Tóth Péter, a Horváth és Társai DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda partnere szerint a magyarországi szereplőknek három alapvető problémával kell szembenézniük. Egyrészt a most fennálló peres, illetve fizetésképtelenségi eljárási rend arra ösztönzi a finanszírozókat, hogy azonnal a felszámolás eszközéhez nyúljanak a hosszadalmas pereskedés helyett, akár indokolt a lépés, akár nem. Másrészt – korábbi tapasztalatok híján – sem a vállalkozások, sem a finanszírozók nem kezelik jól a fizetési nehézségeket: előbbiek ugyanis, amíg lehet – a túlélésben bízva – igyekeznek palástolni nehézségeiket, utóbbiak pedig az immár súlyossá vált gondokkal szembesülve szinte azonnal lemondanak az adósról, a felszámolás irányába terelve az eseményeket. Az adós által kezdeményezett csődeljárás vagy néhány, bíróságnál benyújtott felszámolási eljárás iránti kérelem pedig – hangsúlyozta a szakértő – Magyarországon gyakorlatilag egyenlő a vállalkozások végével.
A harmadik gondot pedig a jogi szabályozás hiányossága jelenti: például a hazai jogszabályok egyikében, így a csődtörvényben sem szerepel a fizetésképtelenség definíciója, és nem léteznek olyan jogszabályok sem, amelyek aktív és preventív magatartást írnának elő az adós számára.
Maguknak a hitelintézeteknek is elég vegyesek a tapasztalataik, már ami az adósok együttműködési készségét illeti, ám a nyilatkozók többsége javuló helyzetről számolt be ennek kapcsán. Lovas Emese, a Commerzbank Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint például a kliensek döntő többsége előre jelzi, ha fizetőképességével probléma lehet, akár ha egy fontos szállítójával/vevőjével megszűnik a szerződés, vagy éppen egy vevő nem tud fizetni.
A jogszabályi környezeten viszont van mit javítani a hitelintézetek szerint is. A Raiffeisen Banknál emlékeztettek arra, hogy a nyugat-európai, de például a cseh csődtörvény szerint is a felszámolót a hitelezők jelölik ki. Ez biztosítja azt, hogy a felszámolás elérje a célját, azaz a hitelezők a lehető legnagyobb arányban hozzájussanak a követelésükhöz. A magyar csődtörvény ezzel szemben kizárja a hitelezőket a felszámoló kiválasztásából, joguk arra korlátozódik, hogy egyszer leváltsák a felszámolót. Az új csődeljárás kapcsán – tették hozzá – még nincsenek tapasztalatok, az azonban már megállapítható, hogy a csődök száma jelentős mértékben emelkedett. Szkeptikusak a banknál a csődeljárások sikerességét illetően is: azt prognosztizálják, hogy a csődeljárások legtöbbje felszámolásba fordul.
Ezzel együtt – mutatott rá Györfi-Tóth Péter – a cselekvés szükségességét kezdik felismerni Magyarországon is: a jogalkotó, ha megkésve is, de próbálja a valós viszonyokhoz igazítani a szabályozást, a bankok pedig igyekeznek többet és mélyebben foglalkozni a vállalati hitelportfólióikkal.
Ez utóbbi megállapítást maguk az érintettek is alátámasztották. Lovas Emese közlése szerint a Commerzbank az idén egy komplexebb ügyfél-minősítési rendszert vezetett be, illetve már közel másfél éve elkezdte átvizsgálni hitelportfólióját és ügyfeleit. „Folyamatosan felhívtuk ügyfeleink figyelmét üzleti terveik aktualizálására, illetve, hogy vizsgálják át vevő- és szállítói kapcsolataikat” – tette hozzá az igazgató. Megnövekedett a monitoring részletessége, intenzitása az MKB Banknál is, igaz – mutattak rá –, mindig is szigorú feltételek mellett finanszíroztak.
Több, lapunknak nyilatkozó piaci szereplő is említést tett a gondokkal küzdő ügyfelek megsegítése érdekében hozott intézkedéseiről. A CIB Bank például 2009 júniusában indította el SOS Projektjét, amelynek célja a fizetési nehézségekkel szembesülő ügyfelek közül a „menthetők” minél rövidebb idő alatti megtalálása és kezelése, illetve a felmerülő ügyféligényekre történő minél gyorsabb, hatékonyabb reagálás. Györfi-Tóth Péter szerint viszont a bankok által alkalmazott átstrukturálási módszerek – tőke-, esetleg kamatmoratórium vagy pótfedezet bevonásának előírása – pusztán átmeneti megoldás gyanánt jók, hiszen a cégek belső, szerkezeti problémáira nem jelentenek megoldást: pusztán arra építeni pedig nem lehet, hogy egy-két éven belül helyreáll a gazdasági növekedés, és újraindul a vállalatok beragadt szekere is.
A banki hitelportfólió minősége egyébként jelentősen romlott 2009-ben: ez év első felében 188 milliárd forintot tett ki a kimutatott értékvesztés- és céltartalék-állomány, a kis- és középvállalati hitelportfóliónak pedig több mint egy tizedét a problémás tételek közé sorolták a piaci szereplők. BM
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.