Kevesebb új lakáshitel

Még egyáltalán nem érezteti hatását a központi költségvetés kiadási oldalán, hogy a nyáron alaposan megnyirbálta a lakástámogatási rendszert a kabinet. A pénzügyi tárca által közzétett adatok szerint ugyanis 2009 első tíz hónapjában 156 milliárd forintot költöttek el lakástámogatás címén, ez időarányosan nagyjából megegyezik a tavalyi egész évi 185 milliárd forinttal.

A viszonylag magas kiadási szintet egyrészt a főként 2001 és 2003 között felvett támogatott lakáshitelekre fordítandó, még mindig nagy tömeget jelentő kamattámogatás magyarázza, illetve az, hogy a július elejétől megszűnt „szocpolnál” még mindig történnek a korábbi szerződések szerinti utalások.

Az októbertől bevezetett új, a szocpolt és a korábbi konstrukciókat egyszerre kiváltó támogatott lakáshitel ugyanakkor jelentős többletkiadást nem okoz a büdzsének: az első évre hárommilliárd forint kifizetését táblázták be a költségvetésbe. A visszafogott kalkulációt az magyarázza, hogy a jelenleg elérhető támogatott konstrukció kereteit igen szűkre szabták.

Az új hitel például csak új építésű lakás vásárlására vagy építésére, illetve meglévő korszerűsítésére használható fel. Budapesten és a megyei jogú városokban az értékhatár 25, az ország egyéb településein 20 millió forint, kivéve, ha korszerűsítésről van szó, ekkor ugyanis ötmillió forint a plafon. Emellett az igényt benyújtó gyermektelenek vagy egy gyermeket nevelők életkora nem haladhatja meg a 35, a több gyermeket nevelőké a 45 évet. (A kölcsön kamata egyébként kedvező: a mindenkori állampapírhozamhoz képest 3 százalékpont a felár, és az ily módon kikalkulált kamatból az állam – a gyerekek számától függően – 50–70 százalékot térít meg. Így a jelen feltételek mellett az arra jogosultak – két gyermeket feltételezve – valamivel több mint 7 százalékos hitelköltség mellett juthatnak kölcsönhöz.) A konstrukcióval kapcsolatos óvatos várakozásokat jól illusztrálja, hogy jelenleg mindössze négy bank tartja kínálatában a hitelt, és több szereplő is kidolgozott piaci alapú, elviselhető kamat mellett nyújtott forintalapú lakáshitelterméket is.

A támogatott lakáskölcsönökön kívül csak az önkormányzatok vízközmű-beruházásait, illetve a mozgáskorlátozottak akadálymentesítési beruházásait próbálja ösztönözni az állam, az előbbit kamattámogatás, utóbbit pénzbeni juttatás útján, ezek szintén nem jelentenek túlzott megterhelést a költségvetésnek.

A kevés új támogatás miatt mind jövőre, mind az azt követő években csökkenhetnek a költségvetés erre fordított kiadásai, hiszen az idő előrehaladtával – főként az előtörlesztések miatt – fokozatosan erodálódik a támogatott lakáshitel-állomány. A régi feltételű támogatott kölcsönökből ráadásul az elmúlt években már alig helyeztek ki a bankok, ebből eredően a háztartások forintalapú lakáshiteleinek állománya 200 milliárd forinttal, 1500 milliárd környékére olvadt. A régi feltételű támogatások eltűnésének híre is csupán kisebb keresletemelkedést generált a bankoknál: júniusban és júliusban is csak valamivel több mint 17 milliárd forintnyi új kölcsönt tudtak kihelyezni a hitelintézetek. BM